Amikor az ősember először nézett fel a csillagokkal telehintett éjszakai égre, azonnal lenyűgözte az égbolt gyémántjainak sziporkázó látványa. S mivel már a mintegy 200 ezer éve megjelent első modern embereknek (Homo sapiens sapiens) ugyanolyan agykapacitásuk volt, mint nekünk, már évezredekkel ezelőtt felfigyeltek az égitestek szabályos mozgására.
Október 16-án „Az első világégés emlékére” címmel tudományos konferenciát rendeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF).
Üstökössel „randevúzik” vasárnap, október 19-én a Mars, a kométa mindössze 139 500 kilométerre repül el a vörös bolygó mellett.
A gyerekkori lisztérzékenység okait kutató Korponay-Szabó Ilmának, a kemoterápiában használható fémvegyületek emberi szervezetben való viselkedését vizsgáló Enyedy Éva Annának, valamint a füves gyepek ökológiai egyensúlyának helyreállításáért dolgozó Valkó Orsolyának ítélték oda a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű, 11 ezer euró összdíjazású ösztöndíját.
Évtizedek óta kérdőjelek sorakoznak megannyi, az Atlanti-óceán mélyén felfedezett rejtélyes képződmény kapcsán, melyekre mindmáig nem születtek egyértelmű válaszok.
A Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium 2014-ben is felvételt hirdetett kutatásaikat kárpátaljai felsőoktatási intézményekben folytató felsőoktatási hallgatók számára.
A felkelő őszi nap még nem sokkal emelkedett a láthatár fölé. A végtelenbe nyújtózkodó síkságból kimagasló aradi vár falánál reggel fél hatkor a forradalmi honvédsereg négy tábornoka előtt sorakozott fel a 12 császári katona alkotta kivégzőosztag.
Robert Oppenheimer fizikus, a Manhattan terv vezetője, „az atombomba atyja” különös kijelentést tett a New York-i Rochester Egyetemen, amikor egy hallgatói a következő kérdést tette fel: „Tényleg a Manhattan terv keretében Alamogordóban felrobbantott bomba volt az első? Azt válaszolta: „Nos… igen. Legalábbis a modern időszámítás korában.”
Megállapították Európa legősibb tava, a Macedónia és Albánia közt fekvő Ohridi-tó korát: több mint egymillió éves, fiatalabb, mint hitték – olvasható a Pisai Egyetem portálján.
A fájdalom molekuláris mechanizmusának kutatásában elért eredményeket, a molekuláris szita megalkotását vagy éppen a mobileszközök háttérvilágítását adó LED feltalálását tartja esélyesnek az idén az orvosi, a fizikai, illetve a kémiai Nobel-díjra a Thomson Reuters médiabirodalom, amely 2002 óta 35 díjazottat jelzett pontosan előre. Ebből kilenc az adott évben, 16 két éven belül kapta meg az…
End of content
End of content