Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai űrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nőne az ország érdekérvényesítő képessége.
A világon először sikerült működő emberi májat létrehozniuk pluripotens őssejtekből japán tudósoknak, a sikeres kísérlet a kutatók szerint új utat nyithat az emberi szervek mesterséges kitenyésztése terén.
Az 1703 és 1711 között zajló Rákóczi-szabadságharcról nagyon kevés ukrán nyelvű adat van, ezért minden új forrás megjelenése mérföldkőnek számít.
Naprendszerünk második bolygója, a Földdel csaknem azonos méretű Vénusz – Nap körüli keringése folyamán – 41 millió kilométerre közelíti meg planétánkat, pályája legtávolabbi pontján viszont 257 millió kilométerre is eltávolodik a jó öreg Földtől, felszínét pedig vastag, túlnyomórészt szén-dioxidból álló légkör borítja, mely lehetetlenné teszi, hogy távcsövekkel kutassuk azt.
A világon először hajtottak végre középső tüdőlebeny átültetést élő donorból Japánban: egy édesanya tüdejének egy részét ültették át sikeresen hároméves fiába az Okajamai Egyetemi Kórházban – jelentette a japán hírügynökség.
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) fog szolgálatot teljesíteni egy japán cégek által kifejlesztett, emberekkel való társalgásra képes apró humanoid robot.
Az emberi agy legalább huszonnégy órán át magán viseli a megelőzőleg átélt események lenyomatát – derítették ki tudósok, akik az eredmények alapján úgy vélik, hogy egy napon képesek lesznek arra is, hogy az agyhullámok vizsgálatával feltárják az érintett személy teljes múltját.
Egyetlen csepp vérből klónoztak egeret japán tudósok – jelentette csütörtökön az NHK japán televízió.
Tiszatér-környezet stratégiai fejlesztése címmel tartottak tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában június 18-án.
End of content
End of content