Ukrajnában is hivatalosan elismerték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) tanárának, Fodor Gyulának Magyarországon szerzett tudományos fokozatát. Az intézmény Földtudományi Tanszékének megbízott docense március 25-én a beregszászi főiskola Rákóczi termében vehette át a honosítást igazoló oklevelet.
Egy friss kutatás szerint a gyerekek intelligenciája többnyire húsz-negyven százalékban függ a szülőktől, azaz a genetikai tényezőktől.
Egy agyi fehérje hiánya okozhatja a tanulási és a memóriaproblémákat a Down-szindrómás embereknél. Amikor a kutatók ezt a fehérjét helyreállították Down-kóros egerek agyában, az állatok memóriafunkciói és viselkedése javult.
Számos elmélet létezik arra, hogy az emberiség mikor vándorolt ki Afrikából.
A Bolognai egyezmény nyomán létrejött egységes európai felsőoktatási térben az oktatói és hallgatói mobilitás központi szerepet játszik. Az a felsőoktatási intézmény, amely nem lát vendégül nemzetközi mércével mérten is neves szakembereket, illetve melynek tanárait nem kérik fel vendégelőadások megtartására más egyetemek, az menthetetlenül provincializálódik, lemarad a kutatás és az oktatás terén, nem válik szerves részévé…
Régészekkel nem érdemes a globális felmelegedés drámai következményeiről beszélgetni, mert ők éppenséggel sokat profitálnak a jégtakaró olvadásából. Norvégiában például egy 1700 éves ronda barna póló került elő az egyik olvadozó gleccsernél.
A Bécsi és a Müncheni Egyetem közös kutatása azt vizsgálta, milyen mértékű teltségérzet követi a disznózsír, tejzsír, repce- és olívaolaj fogyasztását. A kutatás résztvevői három hónapon át fogyasztottak normál étrendjük mellett napi 500 gramm, a négy zsír egyikével gazdagított sovány joghurtot.
Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében (http://www.nytud.hu/) hét új nyelvészeti kiadványt mutattak be március 21-én a szakmai közönségnek a Tinta Könyvkiadó (http://www.tintakiado.hu/index.php) szervezésében, Prószéky Gábornak, az ELTE professzorának közreműködésével. Az ismertetett könyvek között háromnak kárpátaljai vonatkozása is van, s közülük két munka szerzője a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (http://www.kmf.uz.ua/) munkatársa.
Több mint 60 év után francia és kanadai tudósoknak sikerült feltárniuk egy igen ritka vércsoport – a Vel-negatív – genetikai és molekuláris okát. Egy molekula, az SMIM1 fehérje hiánya a felelős azért, hogy ilyen vércsoport alakul ki.
Kutatók szuperkritikus állapotba hevített vizet ejtettek csapdába egy gyémánt felületénél, és a folyadékkal sikerült belevésniük a gyémánt kemény anyagába. Loh Kian Ping és munkatársai a szingapúri egyetemen eredetileg csak azt akarták kideríteni, hogy a gyémánt és a grafén miként reagál a magas hőmérsékletre.
End of content
End of content