Amit eddig csak a zöldek pedzegettek, azt most egy jó hírű német egyetem számításokkal is igazolt: pusztán széndioxid-alapon (vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének reményében) ésszerűtlen dolog bioüzemanyagokat előállítani. Ráadásul egyre egyértelműbb, hogy az etanol- és a biodízelgyártás a kibontakozóban lévő élelmiszerválságot is súlyosbítja.
Egészségesnek, az ivóvíz-minőségi előírásoknak megfelelőnek találta a budapesti csapvizeket az Együtt Európáért Alapítvány több helyen elvégzett vizsgálata.
Az akksik üzemidejét bár nem hosszabbítja meg, de a teljes újratöltésünkhöz szükséges időt a most elérhető órákról percekre csökkenti egy új, dél-koreai fejlesztés.
Magyar kutatóknak, Tapasztó Leventének és munkatársainak sikerült először a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti pontossággal szabályozni, amivel messze meghaladták a korábban elért legkisebb, 300 nanométeres hullámperiódust.
Számos helyen kutatják világszerte, hogy miként állíthatnák vissza a látássérült páciensek látását a lehető legteljesebben, illetve hogyan javíthatják az érintettek életminőségét: Roska Tamás akadémikus a Magyar Bionikus Látásközpontban zajló, Németh János szemészprofesszorral közösen felügyelt, reményt keltő bionikai kutatásokról is beszélt az MTI-nek.
Egyetlen éjszaka alatt megduplázódott a világ legritkább halfajának populációja: öt helyett tizenkét Allodontichthys polylepis úszkál a bécsi Haus des Meeres akváriumában. A tenyésztési siker egy második esélyt jelenthet a fogasponty-alakúak rendjébe tartozó faj számára.
Az elhízás és egyes anyagcsere-rendellenességek gyorsíthatják a szellemi leépülést – állítják francia és brit kutatók a Neurology című szakfolyóirat legfrissebb számában közzétett tanulmányukban.
Az aprócska zöldborsó levéltetű egyike annak a kevés állatnak, amelyek a növényekhez hasonlóan képesek a napfényt energiává alakítani – számoltak be róla francia kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban.
A nanotechnológia – állatkísérletek alapján – segíthet a koszorúér-elzáródás következtében károsodott szívizomzat gyógyításában. Tajvani kutatók eredményeit a Science Translational Medicine szakfolyóirat közölte.
Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját – állapították meg amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányukban.
End of content
End of content