Először figyeltek meg nappal űrszemetet svájci kutatók. A világon elsőként sikerült speciális lézerrel napfényben is megállapítani ilyen objektum távolságát – közölte pénteken a Berni Egyetem.
Komáromi csatornázási munkákon az egykori Brigetio területén római pincét tártak fel a régészek, melyben egy épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részletét találták – mondta el az MTI-nek az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.
A gyerekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, a fertőzés okozta gyermekkori halálozás pedig rendkívül ritka – ezt állapították meg brit kutatók csütörtökön publikált tanulmányukban.
A mohácsi csata emléknapján, augusztus 29-én könyvbemutatót tartanak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szervezésében a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. Az eseményen a „Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási programban megjelent könyvsorozat köteteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők – tájékoztatta a BTK az MTI-t.
Magyar és román régészek azonosították a bánsági egresi királyi alapítású egykori ciszterci templom alaprajzát, s ezzel 99 százalékban bizonyossá vált, hogy a tavaly nyáron kiásott két sírépítmény alapja az a hely, ahova egykor eltemették II. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát – közölte Major Balázs ásatásvezető az MTI-vel.
Miközben a világ a koronavírus elleni védőoltás elkészültét várja, sikerült legyőzni egy másik veszélyes fertőző betegséget; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden kinyilvánította, hogy Afrikában megszűnt a gyermekbénulás.
Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.
A mesterséges intelligencia hatékonyabbá teszi a stroke-betegek egészségügyi ellátását – mondta a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa kedden az M1 aktuális csatornán.
A NASA Perseverance (kitartás) rovere a tervek szerint 2021 február 18-án érkezik meg a Marsra, és a Jezero kráterben landol.
Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.
End of content
End of content