A csillámpor óriási pusztítást mér a tengerek élővilágára
A kutatók szerint az apró részecskék a vízbe kerülve környezeti katasztrófát idézhetnek elő, ugyanis kis méretük miatt a tengeri állatok ételnek nézik, és a lenyelésük károsítja a májukat.
A kutatók szerint az apró részecskék a vízbe kerülve környezeti katasztrófát idézhetnek elő, ugyanis kis méretük miatt a tengeri állatok ételnek nézik, és a lenyelésük károsítja a májukat.
Két hét múlva egy újabb évtized kezdetébe lépünk, és az elmúlt időszakot joggal lehet a digitális forradalom időszakának nevezni. A negyedik ipari forradalom – a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a robotok megváltoztatják a gazdasági ágak szerkezetét, a cégek szervezését és irányítását is.
Akár méhány centiméter mélyen már lehet víz a Marson – derült ki a Geophysical Research Letters című szaklapban a héten bemutatott tanulmányból.
Az ungvári Ilko Galéria adott otthont a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) 2019. évi közgyűlésének december 13-án.
Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata – tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) szerdán az MTI-t.
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.
A világon elsőként akar űrmissziót indítani az Európai Űrügynökség (ESA) a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére – jelentették be hétfőn az illetékesek.
December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.
A 2019-ben „MTA doktora” címet szerzett kutatókat köszöntötték december 5-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. Az ünnepség során adta át Lovász László, az MTA elnöke és Kovács L. Gábor akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke.
Roska Botond neurobiológus és kutatócsoportja olyan látásérzékelőt fejlesztett, amely a molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiával visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak.
End of content
End of content