A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola matematika és informatika szakos hallgatói és tanárai szeptember 12-én részt vettek a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecom World, ITU) 2019 konferenciáján. A rendezvényt a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban tartották, ahol a konferenciával együtt kiállítást is szerveztek.
1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar, a telefonhírmondó létrehozója, akitől a telefonközpont ötlete is származik. Puskás kiváló műszaki-gazdasági szakember volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit, és ki is használta őket.
Azt a tényt, hogy Magyarország az első világháborút követően elveszítette területeinek jelentős részét, a köztudat általában a trianoni békeszerződéshez köti. Valóban, 1918–1919 zűrös forgatagából kikeveredő Magyarország ebben a békeszerződésben fogadta el a párizsi döntőbírák ítéletét. Azonban az elszakított területek már 1920 előtt a szomszédos államok fennhatósága alá kerültek, ezzel együtt megjelentek a magyar kisebbségi közösségek.
A La Manche csatorna vízében élő delfinek bőrében számos vegyi anyagot mutattak ki, a tudósok szerint egyfajta méregkoktélnak vannak kitéve – írta a BBC egy friss kutatásra alapozva.
Nyíregyházán a Jósa András megyei kórházban Dr. Turcsányi István és csapata képesek úgy segíteni a nyaki sérülteken, hogy utána a betegek majdnem funkció-szerűen tudják használni a kezüket.
A műholdas mérések 1979-es kezdete óta másodszor 4 millió négyzetkilométer alá csökkent idén az északi-sarkvidéki jégmező kiterjedése a nyári olvadási szezon végére – közölte a német Alfred Wegener Intézet (AWI).
Rádióhullámokat kibocsátó két óriási „gömböt” azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature című tudományos folyóiratban számolt be felfedezéséről.
Kína a Föld legnépesebb országa és a legnagyobb szénkibocsátója is egyben. Ha képes lenne kihasználni hatalmas kibocsátáscsökkentő potenciálját, óriási szerepet játszhatna a globális klímaváltozás elleni harcban.
A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás, kutatók szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltoztatja a vonuló madarak szokásait, ami a magyarországi egyedeken is észrevehető. A folyamat egyik jele, hogy egyre több gólya marad itthon télen.
A gyenyiszovai ember ujja jobban hasonlított a modern emberéhez, mint a Neander-völgyi emberéhez – állapította meg egy francia, kanadai és orosz kutatókból álló csoport.
End of content
End of content