Tizennegyedik alkalommal osztotta ki a Székelyföld-díjakat és további elismeréseket a Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztősége Csíkszeredában. Olyan alkotók munkásságát ismerték el, akik az elmúlt évben a legjobb írásokat tették közzé a folyóiratban.
Tizenegy személyt vettek őrizetbe a román rendőrök, mert azzal gyanúsítják őket, hogy Magyarországról loptak autókat, majd eladták őket Romániában.
Komárom belvárosában csütörtök délután ünnepélyes keretek között avatták fel Esterházy János komáromi domborművét, Nagy János Esterházy-díjas szobrászművész alkotását. A rendezvényt az Egy Jobb Komáromért civil mozgalom szervezte.
Szerb–magyar, magyar–szerb jogi és közigazgatási szótár készül a délvidéki magyarság részleges kulturális autonómiáját ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) gondozásában.
Háromszék ezer szállal kötődik a Hunyad, Fehér és Szeben megyei magyar szórványvidékhez, aki fogékony erre, további gyökérkereséssel is lehet erősíteni az összetartozást – vélekedett tegnap Sepsiszentgyörgyön tartott rendezvényen Demeter László megyei önkormányzati képviselő, az Összetartozunk szórványprogram felelőse
Mindig mosolyt csal az emberek arcára az a könnyedség, amellyel Románia a legalapvetőbb politikai döntéseit meghozza. A politikusok egyik napról a másikra szabják át az oktatási és az egészségügyi rendszert, teljesen észrevétlenül új polgári és büntetőtörvénykönyvet fogadnak el, fizetéseket és nyugdíjakat csökkentnek vagy emelnek kedvük szerint.
Noha a magyarság Léván már szórványsorsba került, a 37 ezres járási városban élő 4500 fős közösség – elsősorban a Csemadoknak és a Reviczky Társulásnak köszönhetően – élénk kulturális és társadalmi tevékenységet folytat, mondta el nekünk Wirth Jenő, a reviczky Társulás új elnöke.
A csángók kultúrája a megsemmisülés peremére sodródott. 260 ezer csángó közül már csak 60-70 ezren beszélik a csángó nyelvjárást, és, hogy európai szintű összefogásra van szükség, ezt már évekkel ezelőtt felismerte az Európa Tanács, pontosabban 10 évvel ezelőtt, éppen november 14-én.
Az október 1-től érvénybe lépett új Polgári Törvénykönyv előírásai szerint valamely nemzeti kisebbséghez tartozó, házasságot kötő személyek kérésére, a hivatalos polgári szertartás levezethető kizárólag az illető kisebbség nyelvén, amennyiben a házasságkötő ismeri az adott nyelvet.
Fel kell mérni a szórványban élő romániai magyarság valós helyzetét, hogy megőrizhesse identitását, s hogy fékezni lehessen az asszimilációs folyamatot – e gondolatok jegyében foglalkozott a témával a hétvégén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
End of content
End of content