Húsvétvárás a főiskolán
A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszéke idén is megszervezte hagyományos húsvétváró rendezvényét.
A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszéke idén is megszervezte hagyományos húsvétváró rendezvényét.
Húsvéti ünnepséget és kézműves foglalkozást tartottak a Nagyberegi tájházban március 31-én.
Ismét irodalmi estet szervezett a beregszászi Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet (FRIGY). A március 30-án rendezett eseménynek ezúttal is a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) székháza, a KRISZ-pont adott otthont.
Szilvási Ferenc kárpátaljai festőművész születésének 55. évfordulója tiszteletére jubileumi kiállítás nyílt a nagyszőlősi Impaszto galériában március 30-án. A kiállításon a művész 55 festményét mutatják be.
2015. március 26-án Bocskor Andrea EP-képviselő Brüsszelben fogadta az Európai Régiók Szövetsége (Assembly of European Regions) oktatási, kulturális, ifjúsági és külpolitikai ügyekkel foglalkozó bizottságát.
A napraforgókról a művészetkedvelőknek gyakorlatilag előbb jut eszébe Vincent van Gogh, mint maguk a növények. Az alkotónak nem csak a csendéletei, önarcképei és tájképei is méltán váltak híressé. Kora – mint ahogy az sok más festőnél is jellemző- nem értette meg, mára azonban a Gachet doktor arcképe című műve elnyerte a világ második legdrágábban eladottja…
„Elmúlhatunk, de cselekedeteink nem tűnnek el nyomtalanul, örökké élnek az örökké tartó eredményekben és következményekben.” Egy olyan író gondolatai ezek, aki úgy hagyott maga után örök nyomot, úgy lett a társadalom egy rétegének kedvence, hogy pályája korántsem a tollforgatással kezdődött, s célközönsége sem az volt, amely végül halhatatlan magasságokba emelte őt.
A XX. századi magyar irodalom sok jeles íróval, költővel, drámaszerzővel büszkélkedhet, köztük a freudi mélylélektant literatúránkba beemelő, vérbeli újságíró, lírikus, novellaszerző, regényíró, műfordító Kosztolányi Dezsővel, aki 130 évvel ezelőtt, 1885. március 29-én, a Délvidéken, Szabadkán látta meg a napvilágot.
A sors útjai kifürkészhetetlenek, s gyakorta megtörténik, hogy valaki nem azon a pályán találja meg élete valódi célját, amelyiken elindult. A március 15. alkalmából vidékünkön fellépő magyarországi énekes, Mészáros János Elek élete sem úgy indult, hogy művész lesz, s harmincegy éves fejjel kezdte tanulni az éneklést, melynek immár a virtuóza lett. Miként is alakult így…
2015. március 19-én kárpátaljai magyar festők műveit állították ki Európa szívében.
End of content
End of content