Tájegységenként, falvanként változó, hogy a hagyományos kézművesség melyik technikáját, változatát gyakorolják elsősorban a helybeliek. Bereg-vidék a szőtteseiről nevezetes, Nagydobronyban népszerűnek számított a keresztszemes hímzés, Csongoron és Szernyén pedig necceltek. Ám, míg az ez előbbieket ma is sokan ismerik, a helyi szóhasználatban neccnek nevezett rececsipke készítésére egyre kevesebben emlékeznek.
Életének 85. évében szombaton elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító – tudatta a család az MTI-vel.
A Kultúra Lovagja címeket adtak át szombaton a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálán. A budapesti Honvéd Kulturális Központban nyolc országból érkezett 36 lovagot avattak.
A hónap végéig várják a nevezéseket a kilencven éve született, Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztiválra – tájékoztatta a szervező Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. az MTI-t.
Ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep február 13. és 15. között a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol a Határtalan Napokon a színház, a zene, a képzőművészet és az irodalom mellett az idén a film és a tánc műfaja is képviselteti magát. A rendezvénysorozat vendége Beregszász lesz.
Elhunyt Christopher Tolkien, A Gyűrűk Ura szerzőjének, J.R.R. Tolkiennek a fia, aki apja halála után rendezte sajtó alá addig kiadatlan műveit.
173 éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, „a nagy palóc”. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival.
Homoki Gábor kárpátaljai festőművész kiállítása látható csütörtöktől Budapesten, a Forrás Galériában. A realista stílusban alkotó művész kedvenc témái a Tisza, az öreg házikók, utcaképek, csendéletek, a hit témái, a krisztusi megváltás, az evangélium.
Dupka György, Zubánics László: Rákóczi turulmadara. Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Beregszász, 2019.
Néhány héttel ezelőtt megjelent Bárdosi Vilmos könyve, melynek címe Szólások, közmondások eredete. A könyvből nemcsak a szólások, közmondások születését ismerhetjük meg, hanem a későbbi történetüket is. Bárdosi Vilmos elmondta a szólások és közmondások leggyakoribb forrás a Biblia, az irodalom és a történelem.
End of content
End of content