A magyar ősvallásról, a sámánhitről beszélt márciusban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott előadásában Hoppál Mihály néprajzkutató, aki a szibériai sámánizmus kutatása által vált világhírűvé.
E hold alatt már teltek szebb koroktűnő időben végig a Tejúton
Ha azt mondom, költészet, a fiatalabb korosztály zömének rögtön valamelyik hosszú-hosszú, iskolás korukban kötelezően bemagolandó, rettegett vers jelenik meg lelki szemei előtt, s még csak fel sem merül bennük a gondolat, hogy a költészet tényleg értéket takar.
– Mellettük állhatunk támogatva őket. Sokaknak könnyebb behunyniuk a szemüket, hogy ne tudjanak a létezésükről, s vannak, akik kihasználják, manipulálják őket, de akadnak olyanok is, akik igyekeznek megtalálni velük a közös hangot, próbálnak segíteni a problémáik megoldásában – jellemzik a romákhoz való általános társadalmi viszonyulást a nyilvános, ingyenes ungvári kirándulások szervezői.
Április 11-e a magyar költészet napja. A jeles napról megemlékeztek Kárpátalja magyar iskoláiban, így a Verbőci Középiskolában is.
Április 11-én a magyar költészet napját ünnepelte az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar filológiai tanszéke Horváth Sándor, híres kárpátaljai költő, író és újságíró társaságában.
Ásít, dohog, megrezzen a város.
Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot Kassán.
Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik a magyar költészet napját.
A Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színház ismét megnyitotta kapuit a magyar művészet előtt. Április 3-án mutatták be itt ugyanis Kálmán Imre híres operettjét, a Csárdáskirálynőt.
End of content
End of content