Kultúra

Leonardo da Vinci ötszáz éves festménye a restaurálás során olyan fényt kapott, amely idegen a reneszánsz mester technikájától – állítja a Louvre két francia szakértője.

A halláskárosodás nagy hatással volt Beethoven zenéjének alakulására: az állapot előrehaladtával ugyanis a magas hangok egyre inkább háttérbe szorultak a szerzeményeiben, majd amikor már teljes egészében a belső hallására támaszkodott, ismét visszatértek – állapították meg holland szakemberek.

Páratlan rendezvénynek adott helyet a napokban Beregszász: itt került sor a Kárpát-medencei Betlehemes Találkozó idei állomására. A programsorozat négy sikeres évet tud maga mögött: kétszer Kecskemétre, tavaly Erdélybe, idén a kárpátaljai Beregszászra utazhattak a betlehemes csoportok, ahol Kárpátalját a beregszászi cserkészek és a dédaiak betlehemes játéka képviselte. A HATÁRTALANUL! program keretében a Bethlen Gábor Alapkezelő…

Ivo Andric Nobel-díjas szerb író 1911-ben született első kéziratát jelentette meg ünnepi számában a Sveske, azaz Füzetek című irodalmi évkönyv Belgrádban.

Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja. Jövőre, 200 évvel születése után az egész világ ünnepli majd a klasszikust, akinek szelleme máig ható nyomot hagyott az irodalomban, a filmen, a színházban, a zenében és a képzőművészetben. Sokak szerint a karácsony modern kultusza is neki köszönhető.

Csillagot kap a Szatíra Hírességeinek Sétányán Mainzban Marlene Dietrich színész-énekes.

Kheopsz-fáraó piramisának rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre annak a brit cégnek a reményei szerint, amely megalkotta a Dzsedi-robotot.

Rendkívüli zenei kalandba vágott egy olasz zenészcsalád: életre keltették a 16. századi olasz festményeken ábrázolt hangszereket és játszanak is rajtuk.

Liszt Ferencnek állított szobrot ünnepélyes keretek közt pénteken az Ungvár melletti Nagyláz (Veliki Lazi) községben Magyarország ungvári főkonzulátusa a Liszt-év kárpátaljai rendezvénysorozatának lezárásaként.

A bronzból készült tárgyak anyaga minden korban értékes nyersanyagnak számított, emiatt eleink a törött, sérült bronztárgyakból újat öntöttek a legtöbb esetben. Korai időkben öntött, nagyobb méretű bronztárgyak, például harangok ezért csak különleges esetekben maradhattak ránk. Sajnos a földben maradt, múltunkról tanúskodó fémtárgyak manapság sincsenek biztonságban – mondja Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója. Nemrég színesfém-kereskedőtől…