Kultúra

Legendákat mesélni jó, az emberek szeretnek jó sztorikat hallani és továbbadni.

Kányádi Sándor válogatott verseiből és meséiből jelentetett meg Jeremiás és a gépsárkány címmel kötetet a Helikon Kiadó.

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. A lenyűgöző épület a több száz éves francia történelem hű tükre, magán viseli a királyság, a császárság és a köztársaság egymást váltó korszakainak lenyomatát.

Nagyszőlősön a Sevcsenko utcában található e szerény képtár. Annak ajtaja mindig nyitva áll. A művész az asztalnál ül, összpontosít a munkára és papírra veti a vázlatokat. Miután végzett, a festőállványhoz lép és hozzáfog az alkotáshoz. Munka közben időutazást tesz a múltba és szinte újra éli a dicső ősök életét.

Új ünneppel gyarapodott a kalendárium: idén először, vasárnap emlékeztek meg Magyarországon a magyar nyelv napjáról.

A 20. századi kárpátaljai magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára, Kovács Vilmos költőre emlékeztek a napokban szülőfalujában, Gáton.

Beszélgetőtársunk 2003-ban szokatlan irodalmi projektbe fogott: íróbarátai által szállított vendégszövegekből kiindulva, azok felhasználásával önálló elbeszélést írt Tejmozi címmel. Ennek egyik változatát lapelődünk, a Romániai Magyar Szó Színkép melléklete 2005 februárjától kezdve öt héten át folytatásokban közölte. Nemrég vehettük hírét, hogy a Magvetőnél megjelent Balla D. Károly Tejmozi című regénye.

Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr kapta idén a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivált rendező Bunyik Entertainment életműdíját, amelyet kimagasló magyar származású amerikai filmes személyiségeknek ítélnek oda.

Új lendületet kaphat a Petőfi-kutatásnak Szűcs Gábor Petőfi halála – Fehéregyháza, 1849. július 31. című kötete, a fiatal Petőfi-kutató ugyanis könyvében a költő sírjának lehetséges helyét is meghatározza.