Laczkó Géza: Őszi rajzok
A napsütött határba
Hogy szótlanul megyek…
A napsütött határba
Hogy szótlanul megyek…
Egy kis madár leszállt a földre.
Madárka kedves!
„Várom, hogy a szabadság fénysugara
Mosolyogjon a nyomorult világra.”
Ott sétál, szarvát lehajtva, csetlő, gyönge lábbal,
Sejtelmes sugárként fut át a két űrön távoli bégetése.
Nem voltam mindig november púpos barátja
Bongása óta a Földnek…
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.
Apám szemétől tengert örököltem,
a végtelenség mámoros ízét.
Zuhan a Nap. Most folyt el épp’ a vére,
a futó felhők fodrain mint festék
ragad a piros, odafröccsent Élet.
End of content
End of content