Füzesi Magda: A hálózat
a hálózat megnyomorít
éles körmeit beléd vájja
a hálózat megnyomorít
éles körmeit beléd vájja
A nap verse.
Szép macskám, szép ijesztő
Szemed szemembe ásod,
Titokzatos barátnőm
Oly bölcs a hallgatásod.
Egy ottfelejtett kő vagyok a padkán,
nem tudom már, hogy miből is hiányzom.
A vér borától részeg volt s dühödt,
de únta már, hogy mindig öldököl…
Gyermekkori cipőmnek
nyomát látom a sárban…
Tornya egy, de büszke, szép torony,
s mint a kukorékoló kokas…
A cica szép kis fehér állat,
de boszant engem szűntelen.
nem tudom, mit látsz bennem
Ó jaj, a vonat megindul,
lassan indul, tétováz…
End of content
End of content