Czébely Gabriella: Visszajár
Akár a gyöngy, csontfehéren áttetsző az arca már,
Akár a gyöngy, csontfehéren áttetsző az arca már,
Csönd csattog, csók csattan,
Nem tudom, ki honnan indult,
Élni a földön könnyben, fényben, pörös reményben
Sorsunk: a Végzet döngeti mellem,
Nagyapáid kikapálták A szolyvai gödörből
Nincs kedvem formához.Nem csengek-bongok,(Majd ha lezártam)Csak szaggatok pár barázdát.Ha már engem is szaggatA csótányfogú kényszer,Hadd szaggassak valamit.Hadd legyen benne ismétlés,Hisz déja vu-t mindenki érez.Hisz déja vu-t mindenki érez.Kit csótányfogúKényszer szaggat.Szaggatni óhajt barázdákat.Csengeni-bongani nem akar,Formához sem érez kedvet.Két álomban két démon kísért.Körbevezetnek önmagamban,Pedig nem volt hozzá kedvem.Nem mintha kérdezték volna.Semmit nem tanultak,Hiába voltak emberek.Vagy sosem voltak?A…
Frissen tárt tükör: magasba tartod Kyklopszi fénnyel óriás szemed, –
Hol görbe szél motoszkál madárszárny-surrogásban,
Ha mindennel torkig leszek, felhúzok pár vékony falat
End of content
End of content