Arany János: Reményem
A nap verse.
A nap verse.
Nevess!
Régen az élet jéghideg volt.
A nap verse.
„Óh, Petőfi, ha most élnél…Vajon mihez kezdenél itt?”
Akkor egyedül voltam már nagyon
S mondtam magamnak: gondolj másra már.
Egyszer csak felkerekedtem,
A hátamra zsákot vettem…
Nesztelen mélyülő alkonyat tájon,
mig a valóság álomfénybe vész…
oda mentünk, ide értünk,
be-, kiülünk, lecsücsültünk…
A pipacs halálunk virága.
Bocsáss meg. Nem én tehetek róla,
hogy a te üvegszemedbe hasít bele
karszalagom s ruhám vörös-fekete
két színe…
End of content
End of content