Tompa Mihály: Beregszász
A nap verse.
A nap verse.
A nap verse.
Hányféle szégyen és képzelt dicsőség
hálójában evickélünk…
hogy vállfa vagy
akasztófa
te döntöd el
Gyerekem lett. Igazi táltosgyermek.
Mikor született, volt már két foga.
Mellemre tettem, bimbaját harapta
s kevés tejemmel nem telt be soha.
Erőt az elérhetetlen jövő ad
s holnapi romlása a vágynak
…és néha méz és néha kvarc
és néha tűz és néha felleg…
Előtte az utak készülődtek,
feje fölött kékívelt az ég,
talpa alatt füvek szöszmötöltek.
A nap verse.
End of content
End of content