Zöld Föld fotópályázat
A Kanovits Media reklám- és médiaügynökség Zöld Föld címen fotópályázatot hirdet amatőr fotósok számára a következő témakörökben:
A Kanovits Media reklám- és médiaügynökség Zöld Föld címen fotópályázatot hirdet amatőr fotósok számára a következő témakörökben:
A káoszból kirajzol És kontúr lesz a rajzból És benne sok-sok árnyalat És mögöttük egy árnyalak A bizonyság hogy láttalak Kiugrani a gépből És ejtőernyő nélkül Landolsz a fekete tájon Levehetetlen ruhában
Hajnali rím pattan, megtörnek a fények, Álmok nyújtóznak az éjszaka derekán. Lassan ring az éter, zajlik benn a lélek. Aludj még pillanat, te könnyű pihe lány Szürkéllik az utca, nem szól öröm s bánat, Harmat kavarog a jéghideg betonon. Képlékeny az égbolt, lelkek szaladgálnak Míg egy csillag kezét csöndesen megfogom
Gyapjas hortenziák puha ágyába fekszem, Rózsaszín derengés lepi el a pupillám. Virágok zöldje üdít fel, nem öregszem Nincs hangzavar, nincs nehézfény, nincs villám. Alattam manócskák barlangja ásít, Mesevárosi sztráda húzódik a gerincem alatt. Ezüstcsikószekér smaragdkövet szállít, Királylányok sárkányokkal játszanak. Érett körte mély illata táncol Az orrom viruló ösvényein. Nincs bűn, nincs bűnös, csak jászol És golgotai alku az élet keresztjein. Hűvös fuvallat csókolgatja arcom, Átmelegít…
Ahány túra, annyi mese! – kezdetét veszi a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. által kiírt pályázat. Az ország egyik legizgalmasabb szegletébe és az egyik legérdekesebb tematikus útjára invitál a pályázati felhívás. Fotósok, mesélők, túrázók figyelem, indul az év egyik legnagyobb kalandja!
A Rákóczi Szövetség és Bábolnai Helyi Szervezete pályázatot hirdet magyarországi és határon túli középiskolások, valamint főiskolások, egyetemisták és doktorandusz hallgatók számára a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok alapításának 225. évfordulója és az I. világháború centenáriumának alkalmából, azzal a céllal, hogy minél több fiatal kerülhessen közelebbi kapcsolatba – önálló alkotó- vagy kutatómunkával – a lovas és huszár hagyományokkal,…
Tükrökből a szél megtörik bronzezüst árnyalat alatt flittereikből kél, vakít villámokat ránt a virradat Hangokra hullnak a cinkék színekké ütve szárnyukat párhuzamukból szívig ér a tükörbeli mozdulat Egymásba játszó áttünet amalgám ködként fehéren suhogó membránfény-üveg árnyéka zizzen a légen Míg újfent késéles szilánk forogja erdőnk tüzeit vércsék szeméből csupa láng zúdul ránk, vijjog a zenit
Hófehér papírlapon betűk, szavak, érthetetlen mondat. Színes tintafolt, elmosódott gyöngy-sor. Rajzok, ábrák, négyzetek. Elbicsaklott rímkép, halott vers-remek.
A tanyán árverés volt, adóba vittek bútort, búzát, igáslovat. Egész délelőtt folyt a vásár, délre már az eszelős öregasszony is sírva fakadt. A Jancsi gyerek nem látott ezekből semmit, hajnalban fűre vitte az egyetlen csikót. Most eszi kis szalonnáját, csattognak tízéves fogai. A csikó is csak másodfű még, a derékig érő fűben vígan szalad, nem tud semmit a szomorúságról, s a homlokán fehér csillag ragyog.
Elszáradó tekinteteink hajszálerecskéi még őrzik szabad madarak kék suhanását, de az unalom késéle nyomán elvérző tetteinket mohón elissza az idő. Sejtjeink utasítását káromló vezényszók döngölik múltunk, s mint jég, roppan a jövő. Mert megszoktuk szüntelen félelmeinket, nem félünk félszeinktől, sem ördögtől, sem Istentől. Bátrak vagyunk. Múltunkon vidáman ropja táncát a történelem, s míg rejtett kertek alján a lapulevelet imádjuk, mint tékozló fiút az apa, örömmel üdvözöljük a megtérőt, a…
End of content
End of content