Mozaik

  • A nap verse: Lengyel János: Sorozatok

    Egyszer úgy is haza megyek, S elhagyom minden Porral lepett keservemet. Nem írok több verset, Zsíros kenyeret csomagolok A fehér papírosokba. Agyamba felvevőt szerelek, S lesem kóbor legyek Ablaküveg-szeánszát. A flakonokat borral töltöm, Gyorsan múló idő csöppen, S üresen állnak a sarokban. A plafonról vakolat pereg, Öreg takarók bőre Álmok verejtékét issza. Anyám hangja délben ébreszt, Üresen tátong a kályha, Meleget áhít az odú. A tető újra beázik, Hiába állítom el az esőt Az ásványvíz…

  • A nap verse: Lőrincz P. Gabriella: szívbaj

    a párnán az illatod te valahol máshol alszol el eszedben sincs csillagot kémlelni nehogy arra gondoljak hogy az ég feszül felettünk ez nem romantika még ablak sincs a szobán csak görcsök vannak fájdalom szorít hitetlenkedve gyógyszert teszek a nyelvem alá hallgatok  idegenek mondják szívroham vitte el 

  • Zöld Föld fotópályázat

    A Kanovits Media reklám- és médiaügynökség Zöld Föld címen fotópályázatot hirdet amatőr fotósok számára a következő témakörökben:

  • A nap verse: Pák Diána: Őszi hajnal

    Hajnali rím pattan, megtörnek a fények, Álmok nyújtóznak az éjszaka derekán. Lassan ring az éter, zajlik benn a lélek. Aludj még pillanat, te könnyű pihe lány  Szürkéllik az utca, nem szól öröm s bánat, Harmat kavarog a jéghideg betonon. Képlékeny az égbolt, lelkek szaladgálnak Míg egy csillag kezét csöndesen megfogom 

End of content

End of content