Az életünk folyamatos döntések sorozatából áll, s bár nem irányíthatunk mindent, azt el tudjuk dönteni, hogy fejethajtunk-e a többség akarata előtt és beállunk a sorba, vagy esetleg kiállunk a saját elveink mellett, s az élet minden területén megpróbálunk lehetőségeinkhez mérten leginkább helytállni.
„Mindig vállalnunk kell a döntéseinket. Azt vallom, ha az ember belefásul, esetleg beleszürkül valamibe, akkor igen is lépnie kell, mernie kell váltani…”
Egy felsőoktatási intézmény formál, szaktudást, rátermettséget és irányt ad, illetve rálátást biztosít az élet bizonyos színtereire.
Nem tudjuk mindig, minden helyzetben kézben tartani a sorsunkat, de lehetőségeinket felismerve tudnunk kell dönteni, s mernünk kell váltani, felvállalva a teljes újrakezdést is.
Azok a felhőtlen diákévek… élmények, emlékek, események, melyek örökre emlékezetünkbe vésődtek.
Fejlődésünkben, világlátásunk, identitástudatunk alakulásában jelentős szerepet tölt be a minket körülvevő környezet, s elsősorban a család, ahonnan utunkat kezdjük.
A kitolódott életkori szakaszok ellenére is egyre több hölgyet állít az élet a család és karrier közötti választás dilemmája elé. De vajon feltétlenül szükséges feladni saját magunkat ahhoz, hogy teljes értékű családi életet élhessünk?
A pedagógusi pálya egyik legnagyobb kihívása a tanulók tiszteletének, megbecsülésének elnyerése.
Szervezés kérdése, hogy az embernek mi fér bele az idejébe, s hogyan tudja összeegyeztetni a dolgait – véli Darcsi Karolina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársa, aki tanárként igyekszik irányvonalat mutatni diákjainak, s rámutatni saját szerepükre a kárpátaljai magyar közösségi életben, hiszen ők is felelősek a helyi magyarság jövőjéért…
Az élet többször állít válaszút elé bennünket. Nem láthatjuk tisztán és nem tudhatjuk biztosan, hogy melyik a helyes irány, de az idő és az elért eredmények mindenre fényt derítenek.
End of content
End of content