Kárpátalja anno: Gáti István, a magyar gyorsírás úttörője
Gáti István református lelkész, tanár, nyelvművelő, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója 1749. 04. 08-án született Mádon.
Gáti István református lelkész, tanár, nyelvművelő, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója 1749. 04. 08-án született Mádon.
Várady Gyula festő, hangszerkészítő Sárosorosziban született 1866-ban.
Ubrizsy Gábor növénypatológus, mikológus és botanikus Ungváron született 1919. szeptember 23-án.
Az első bécsi döntésbe belenyugodni nem tudó csehek 1939. január 6-án, vízkereszt hajnalán katonai alakulatokkal megtámadták a várost, tüzérséggel lőtték a központot, és Oroszvég, illetve a Klastrom környékén páncélosokkal és gyalogsággal előrenyomultak a kislétszámú honvédséget állomásoztató Munkács irányába.
Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941 júniusában kárpátaljai körúton vett részt.
Mikola Suhaj 1898-ban született a Kolocsavához (Kárpátalja, Ökörmezői járás) tartozó Szuhar falurészben.
Beregszászban a Rákóczi téren áll az egykori Úri Kaszinó épülete, mely 1912-ben épült Méhes Samu beregszászi építészmérnök irányításával és Besenszky Gyula munkácsi építész tervei alapján.
Rafajnaújfalu a Beregszászi járásban, Munkácstól 22 km-re délnyugatra, a Szernye-patak partján fekszik. Zápszony társközsége.
Az 1893-ban, a papság számára kiadott évkönyv, az ún. Szatmári schematizmus tartalmaz egy olyan följegyzést, mely szerint 1890-ben, az akkor még vármegyei rangú kórházban az éppen abban az évben a városba érkezett Szatmári Irgalmas Nővéreket ápolónőként alkalmazták.
id. Stumpf Jenő, a kárpátaljai baptista misszió első lelkipásztora Munkácson született 1878-ban.
End of content
End of content