Kárpátalja anno: Irhóc-Lázi települése a Técsői járásban
A tengerszint feletti 275 méteres magasságban fekszik a Técsői járás települése, Irhóc-Lázi (Vilhivci-Lázi).
A tengerszint feletti 275 méteres magasságban fekszik a Técsői járás települése, Irhóc-Lázi (Vilhivci-Lázi).
Ritka fotó került a kezembe: Ungvárnak az Ung jobb partján lévő városrésze látható a képen, amelyről azonban hiányzik a zsinagóga épülete.
Técső mellett, a Tarac folyó partján fekszik Alsókálinfalva (Kalini), melynek nevét 1405-ben említik először az írások.
„Honfi e bércormon, szíved hevesebb dobogása jelzi, hogy ősi honod drága határa ez itt. Itt hangzott egykoron riadó csatakürtje Lehelnek. Nagy Rákóczink itt hullata búcsú könnyűt Szent kegyelet tüze gyúl itt minden csipkebokorba Oldozd meg saruid: Szent hely ez itt, ahol állsz.”
Kamil Raichl (1895-1971) cseh főiskolai tanár és felesége, Blaženy 1938-ban tett körutazást vidékünkön.
Az első bécsi döntéssel Kárpátalja visszatért Magyarországhoz, ám a döntés érvényesítése nem ment egyszerűen.
A Rahói járás ruszin települése a Rahótól hét kilométerre fekvő Bilin, amelyről egy 1930-ban készült felvételt teszünk közzé a Kárpátalja anno sorozatban.
A Nagyszőlősi járás kicsiny települése, a Batár patak partján fekvő Forgolány ez idáig kimaradt sorozatunkból. Ennek igen plátói oka volt: nem találtam régi fényképet a településről. A helyiek bizonyára rendelkeznek egy-két hajdani felvétellel, talán egyszer majd közkinccsé is teszik.
A tiszafarkasfalvi Fogarassy-kastélyban berendezett néprajzi múzeum igazi kincsestár.
Olykor egy-egy régi kép önmagáért beszél: elég ránézni a megkopott felvételre, s az eszünkbe juttat egy már elfelejtett érzést, ízt, illatot.
End of content
End of content