Kárpátalja anno: Kazinczy munkácsi raboskodása
Büszkén magaslik Munkács fölé a Palánka vár, melyet őseink építettek, s mely védte a magyar területeket évszázadokon át.
Büszkén magaslik Munkács fölé a Palánka vár, melyet őseink építettek, s mely védte a magyar területeket évszázadokon át.
Egy anekdota szerint, amikor Lenin elvtárs haldoklott, utolsó perceiben Sztálin elvtárssal beszélgetett:
126 évvel ezelőtt, 1891. október 2-án, a Máramaros vármegyei Gyertyánligeten látta meg a napvilágot Boksay József festőművész, grafikus, a kárpátaljai festőiskolát megalapító érdemes művész.
Az utóbbi hetekben számos híradás jelent meg arról, hogy a sertéspestis terjedése miatt a vadászok kénytelenek kilőni a teljes kárpátaljai vaddisznó-állományt, ami a becslések szerint 3 500 egyedet jelent.
Munkács folyójával, a Latorcával már nemegyszer foglalkoztunk a Kárpátalja anno rovatban. Míg korábban a békésen kanyargó folyót mutattuk be, most a Latorca másik, kevésbé barátságos oldalával ismerkedhetünk meg.
Az ungvári Szatmári Irgalmas Nővérek Intézetének szőlőskertjében készült a fent látható felvétel 1913-ban.
A fenti felvétel 1962-ben készült, s a Talabor folyón átvezető „asszonyvallató” hidat ábrázolja.
Ismét egy talány megfejtésére hívom a Kárpátalja anno olvasóit. Lám Sándor akvarellje 1862-ben készült, s egy várat ábrázol.
A Kárpátalja anno sorozatban ezúttal egy 1862-ből származó, Lám Sándor által készített alkotást tekinthetünk meg.
Ezúttal a Munkácsi járásba, Klastromfalvára (ukránul Handerovica) invitálom az Olvasókat.
End of content
End of content