Van, ami sohasem változik: például az, hogy fakanalat mindig piacon veszünk. Lehet kicsi, nagy, hosszú vagy rövid szárú, öblös vagy lapos, konyhánk elengedhetetlen tartozéka ez az egyszerű, évszázadok óta használt eszköz.
Ferenczi Tihamér Vízjel című kötetében található az a rövidke vers, mely igen találóan mutatja be Beregszászt.
Régi képek után kutattam az interneten, amikor ráakadtam a fenti képre, melyen egy munkácsi emlékkönyv egyik lapja látható.
173 évvel ezelőtt, 1844. február 20-án látta meg a napvilágot egy munkácsi sótiszt családjában Lieb Mihály.
Több mint százhetven évvel ezelőtt, 1846. július 30-án Beregszászba látogatott gróf Széchenyi István, hogy a Tisza szabályozásáról tárgyaljon a helyi illetékesekkel.
A Házasság hetét a Kárpátalja anno sorozat egy régi fényképpel méltatja, melyen egy bustyaházi házaspár látható.
A Fekete-Tisza forrásánál készült az a régi felvétel, amelyet a fenti képen láthatunk.
A felvidéki Hontvarsány református templomában őrzik azt az imakönyvet, amelyet a beregszászi Kálvin Nyomdában adtak ki 1924-ben.
A Técsőtől mindössze néhány kilométerre, a Tisza jobb partján fekvő Bustyaháza római katolikus temploma 1895-ben épült fel az erdőkincstár költségén.
Kárpátalja elfelejtett gyümölcse a beregi sóvári alma, ukrán nevén szolivarszke beregivszke, mely egykor főként Munkács környékén termett.
End of content
End of content