Háromszázhetven évvel ezelőtt, 1646. április 24-én Parthén Péter bizánci rítusú szerzetes szervező munkájának köszönhetően az ungvári vár templomában 63 pravoszláv vallású ruszin pap hűséget esküdött XI. Ince pápának és utódainak.
Az 1848−1849-es szabadságharcból Kárpátalja népe is kivette a részét. Az egykori Bereg vármegyében, a Munkács melletti (ma már a városhoz tartozó) Podhering (Őrhegyalja) településen ütköztek meg egymással 1849. április 22-én a magyar és az osztrák csapatok.
A Kárpátalja anno sorozat rendszeres olvasói már észrevehették, hogy Munkács és a Latorca visszatérő témája a rovatnak.
105 évvel ezelőtt, 1911. április 11-én született a vértanú görögkatolikus püspök, Romzsa Tódor.
A felvidéki Nagykapos egyik városrészében, Ungcsepelyen látta meg a napvilágot 1842. szeptember 22-én Fincicky Mihály ügyvéd, műfordító, magyar néprajzi és népköltészeti gyűjtő, Ungvár város polgármestere.
110 évvel ezelőtt, 1906-ban szentelték fel Perecseny római katolikus templomát.
Munkács erődje Petőfi Sándort is megihlette 1847-ben, amikor a költő kárpátaljai körútján felkereste a Latorca-parti várost.
A közismert prédikátor, Kálmáncsehi Sánta Márton terjesztette el a reformáció tanait a XVI. század első felében Munkácson.
„Szentséges Pászka lőn ma nekünk kinyilvánítva, az új és szent Pászka, titokteljes, legtiszteltebb Pászka, Pászka a megváltó Krisztus, szeplőtelen Pászka, nagy Pászka, a hívők Pászkája, a Paradicsom ajtaját megnyitó Pászka és minden hívőt megszentelő Pászka.” (Görögkatolikus húsvéti sztihira)
A húsvétot megelőző nagyhét csütörtökjén Jézusnak a tanítványaival elköltött utolsó vacsorájára, az Eucharisztia megalapítására, a Mester elárulására és elfogatására emlékeznek a keresztények.
End of content
End of content