Kárpátalja ma: In memoriam 1956
Őscsend is van a világon. Bárcsak Diadalív volna!
Őscsend is van a világon. Bárcsak Diadalív volna!
Hecsepecse, seggvakarcs, kutyarózsa, csipke, csitkenye, hecsedli – tetszik, nem teszik, Kárpátalján bizony így hívják a csipkebogyót, melyet előszeretettel gyűjtenek be ősszel az első fagyokat követően az erdők, mezők csipkerózsabokrairól.
Kicsit fals a cím, amelyben azt írom: „új játszótere”. Valójában az első olyan park készült el Nagybégányban, ahol a kicsik és a nagyok végre kedvükre játszhatnak homokozóban, a változatos, gyermekbarát hintákon, mászókákon, csúszdákon és egyéb játékokon, miközben a szülők a szépen gondozott parkban ülve beszélgethetnek és nézhetik csemetéiket. Két évvel ezelőtt döntött úgy a falu…
Kolodkó Mihály ungvári szobrászművész az utóbbi években miniatűr bronzszobraival vált ismertté Kárpátalján és a nagyvilágban. Számos alkotása található meg az Ung-parti sétányon.
Tinóru, vargánya, bokros, galamb, keserű, őzláb, csiperke és a többiek.
Első ízben rendezett hagyományőrző szüreti mulatságot október 3-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Tiszakeresztúri Alapszervezete.
Napjainkban Kárpátalján sok szó esik az energiaárak emelkedéséről.
Szeptember elején eltűnt a Beregszászi Városi Művelődési Ház faláról a vasból készült múzsaalak, majd az európai kultúra napja alkalmából szeptember 26-án egy pannót helyeztek el az épület homlokzatán.
Borongós, esős napra virradt szeptember 25-én Beregszász. A főtérre érve azonban a rossz idő ellenére is jobb kedvre derültek a városlakók: a szürke eget itt színes foltok díszítik.
A beregszászi római katolikus templom tornyának tetején játszott tárogatózenét szeptember 19-én Pirigyi Gergely.
End of content
End of content