Ungvár impozáns épülete, a görögkatolikus püspöki palota újra régi fényében pompázik. Noha még nem fejeződött be teljesen a felújítás, már most is szemet gyönyörködtető a több száz éves palota, melyet Homonnai Drugeth János felső-magyarországi katolikus főúr építtetett a XVII. század közepén a jezsuiták számára.
Hajdan május első éjszakája a májusfaállítás éjszakája volt. A hónap első napjának reggelén egykor rengeteg ház kapujának voltak ékei a színes szalagokkal teletűzdelt ágak vagy a magas fák, melyeket a férfiak, legények vittek a kiszemelt hölgyeknek.
Kilenc évvel ezelőtt adták át Visk tájházát, melyet egy több mint száz évvel ezelőtt épített fazsindelyes házból alakítottak ki, és felújították annak portáját is.
Amikor megláttam ezt a felvételt, melyen a több száz éves ungbükkösi Szent Anna templom tornyai bukkannak elő a fák közül, Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című verse jutott az eszembe:
A képeken látható növény a japáncseresznye, azaz a szakura. A legelterjedtebb nézet szerint ez a lélegzetelállítóan szép növény a Himalája-hegységből származik, s a mérsékelt égövben lévő országok nagy részében megtalálható.
Nagy divatja van az utóbbi években Ungváron a miniszobrok állításának. A várost kettészelő Ungon átívelő gyaloghíd lépcsőjénél és a folyóparti sétány korlátján sorra bukkannak fel a bronzból készített, egy-egy ismert alakot vagy jelképet ábrázoló alkotások.
Beköszöntött a tavasz, s nemrég a télen megrongálódott utak kipofozására is rászánták magukat az útjavítók.
Kárpátalja területének közel felét (az adatok eltérőek, 45-56 % között mozognak) erdő borítja, melyben több mint 2000 fafajta és cserje található. Elsősorban a bükk, a fenyő és a tölgy honos vidékünkön, illetve nagy számban található nyárfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyán, erdei fenyő, juhar és kőris a Kárpátokban.
Tegnap a Kárpátalja anno rovatba egy több mint 40 éves képet tettem fel, melyen a tiszabökényi görögkatolikusok pászkaszentelése látható. Egy hasonló fotót választottam a Kárpátalja ma sorozatba, mely két napja készült, s a Tiszabökénytől néhány kilométerrel arrébb fekvő Batár görögkatolikus templomának udvarát, s a húsvéti eledel megszentelését mutatja be.
A Nagyszőlősi járásban járva arra lehetünk figyelmesek, hogy a buszmegállókat az állami lobogó kék-sárga színeire festik. Nem mindenki ért egyet azzal, hogy mostanában közúti létesítményeket festenek a zászló színeire, mindenesetre az illetlen graffititől és trágár feliratoktól legalább megszabadulnak így a buszmegállók.
End of content
End of content