Ma ünnepeljük a nándorfehérvári győzelem 563. évfordulóját. Ezen a napon emlékezzünk meg a török elleni küzdelem kiemelkedő alakjáról, Kapisztrán Szent Jánosról, akinek a földi maradványai a hagyomány szerint valahol Nagyszőlősön találhatóak.
A napokban megtudtuk, hogy kárpátaljai magyar hetilapot olvas a megbízott ukrán külügyminiszter, a fővárosi bíróságon is tudják, hogy létezik egy Szőlősgyula nevű színmagyar kistelepülés a Nagyszőlősi járásban, az ukrán sajtó pedig többet foglalkozik a magyar külügyminiszter kárpátaljai látogatásával, mint az ország keleti részén dúló, naponta áldozatokat követelő harcokkal.
A tiszaújhelyi Mester házaspár mindkét tagja, András és Anita is nagycsaládból származik. Ők maguk négy gyermeket nevelnek. Elmondásuk szerint egy-egy ünnep alkalmával – amikor meglátogatják őket a testvérek, unokatestvérek és nagyszülők –, akár harmincan is körbe ülik a családi asztalt.
Megyénk különleges helyei közé tartozik a puskinói pónilovarda és a hozzá tartozó asztélyi nyári karám.
133 évvel ezelőtt, 1886. július 15-én Eperjesen látta meg a napvilágot Bártfay Kálmán ugocsai főesperes nagyszőlősi plébános. június 5-én szentelték pappá. Nagyberezna (1909), Tiba, (1913), Felsőbánya (1913), Máramarossziget, (1914), Perecseny, Turjaremete (1928), Nagyszőlős (1943–1949) településeken tevékenykedett. A magyar királyi kormányfőtanácsosi cím tulajdonosa volt, 1943-tól ugocsai főesperes, kerületi esperes. február 23-án nagyszőlősi plébánosként tartóztatják le és…
Nem véletlen, hogy Kárpátalján az egyik leggyakoribb beszédtéma a közutak siralmas állapota. Nap mint nap bosszúságot okoznak a járművezetőknek a méretes kátyúk, az aszfaltgyűrődések és a szakszerűtlenül vagy épp sehogyan sem javított útburkolatok egyéb hibái.
Hetek óta úthibára figyelmeztető tábla mellett közlekednek a járművek Beregszász külvárosában, az ardói hídon. A beszakadt felület egyre szélesedik, s már a híd másik oldala is kezdi megadni magát.
Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. március 9. – Ungvár, 1953. január 29.) kárpátaljai író, az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság alapító tagjának egyik rövidke versét idézzük a Kárpátalja anno sorozatban.
Csak ezekkel a szavakkal jellemezném Munkács egyik legforgalmasabb elkerülő útját, mely állapota már hónapok óta egyre csak romlik. A város vezetősége és a megyei vezetőség egymásra mutogat, a helyreállítást így ügyesen elkerüli mindkettő.
Már két éve nincs köztünk Szepesi Attila (1942–2017) József Attila-díjas magyar költő, publicista, pedagógus.
End of content
End of content