Kárpátalja anno: beregi korsókas
A vesszőből font korsókast a régiek a kocsi oldalán lévő bérfára akasztották, s abban vitték ki a mezőre a munkálatok idején az ivóedényeket.
A vesszőből font korsókast a régiek a kocsi oldalán lévő bérfára akasztották, s abban vitték ki a mezőre a munkálatok idején az ivóedényeket.
Tisza folyónkról s annak eredetéről már számos alkalommal olvashattak sorozatunkban. Ezeknek a történeteknek több változata ismert.
Miben rejlik a családi boldogság? A gyermekáldás, az egészség, a biztos anyagi háttér, vagy éppen a komfortos ház, a vallásos lelkület a harmonikus élet biztosítéka?
Szeptember 26-án Kárpátaljára látogatott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Az Ungvártól mindössze hat kilométerre fekvő Koncházát 1348-ban említik először az írások. Először a Koncházy, majd a Homonnay Drugeth, illetve a Bercsényi család birtoka volt a település.
Az ősz lassan édesre érleli szőlőinket. A nagyra és ízesre nőtt szőlőszemek a tőkékhez csalogatnak minket és a darazsakat egyaránt.
A Kárpáti Magyar Hírlap 1936. szeptember 18-án kelt írása megnyugtathat bennünket, hogy azért régen sem volt zökkenőmentes a levelek és csomagok kipostázása:
II. Rákóczi Ferenc alakja Kárpátalján a kis falvaktól a nagyobb városokon át szinte mindenütt felbukkan. A közös múlt összeköt: Rákóczi emlékét velünk, kárpátaljai magyarokkal együtt állhatatosan őrzi a Verhovina ruszin népe is.
Amit a tudás mellett magába szív a hallgató az iskolapadban vagy a főiskolai előadótermekben, a későbbiekben a katedrán állva azt adhatja vissza a következő generációnak.
„Az asztalos (szökrényes, szökrönyös) meggyalulja a deszkákat a gyaluval a faragó (gyaluló) széken, megsimétja a simétó gyaluval, megfúrja a furóval, megfaragja (díszíti) a faragókéssel, egybenfoglalja (ereszti) enyvvel és hevederekkel, és (így) csinál táblákat, asztalokat, ládákat, és egyebeket…” – írja Comenius a XVII. században az asztalosságról, mely a középkorban vált ki az ács szakmából és lett…
End of content
End of content