Nagycsaládok Kárpátalján: Szilágyiék családja
Ha azt mondom: Beregszászban élő, táncos lábú, mindig vidám fiatal házaspár három kislánnyal, bizony a többségnek Laci és Gabó, azaz a Szilágyi házaspár jut az eszébe.
Ha azt mondom: Beregszászban élő, táncos lábú, mindig vidám fiatal házaspár három kislánnyal, bizony a többségnek Laci és Gabó, azaz a Szilágyi házaspár jut az eszébe.
A pedagógusi pálya egyik legnagyobb kihívása a tanulók tiszteletének, megbecsülésének elnyerése.
Gyönyörű otthonunk, Kárpátalja névadóinak s egyben őrzőinek, a Kárpátoknak legendáit több ízben is kutattuk már portálunkon.
A segélyszervezetek fontos szerepet töltenek be a társadalomban.
Mohy Sándor festőművész (eredeti családneve Muhi) Dercenben született 1902. március 23-én.
Kárpátalján a magyar cserkészet kezdetei 1912-ig, a Magyar Cserkészszövetség megalakulásáig nyúlnak vissza.
„Máramaros felső részén, Körösmezőn, a hol a Tisza ered, május elsején olyan erős hózivatar volt, hogy az erdőültető munkások kénytelenek voltak fölhagyni a munkával.
„Nem kell különös jóstehetség a jövendöléshez, hogy idén a visszacsatolt Felvidék, különösen pedig Kárpátalja lesz a legnépszerűbb magyar nyaralóvidék.
Párkányi László 1907-ben Ignécen született, egy Munkács közelében levő, akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó kis faluban.
Szervezés kérdése, hogy az embernek mi fér bele az idejébe, s hogyan tudja összeegyeztetni a dolgait – véli Darcsi Karolina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársa, aki tanárként igyekszik irányvonalat mutatni diákjainak, s rámutatni saját szerepükre a kárpátaljai magyar közösségi életben, hiszen ők is felelősek a helyi magyarság jövőjéért…
End of content
End of content