2015. április 5., vasárnap, húsvét első napja

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Vince – latin eredetű; jelentése: győztes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A feltámadás nem csak a hívők ünnepe, hanem minden emberé. A tiéd is. Rádöbbenhetsz, hogy erősebb vagy, mint a halál, és arra is, amit az eredeti görög szó, az anástasis jelent: „újra lábra állni”. Benned van az erő, az Élet ereje, hogy újra lábra állj. Élő lélek van benned, nem lehet téged legyőzni.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9369d8-9f58″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Húsvét vasárnapja

Húsvétvasárnaphoz sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.

Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.

A középkorban egész Magyarországon elterjedt szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. Erre utal, hogy a 19. század végén a Kárpát-medence legkeletibb és legnyugatibb szögletében, valamint katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt előfordult. Legtöbbször férfiak vettek részt a határkerülésben. Járhattak gyalog és lovon egyaránt. Nagy lármával, zajjal haladtak. Közben azonban énekeltek és imádkoztak is. A szokás néhol összekapcsolódott a határbeli kutak és források tisztításával. A határkerülők járhattak nagyszombat estéjén, nagyszombat éjszakáján, de volt példa a vasárnap délelőtti határjárásra is. A húsvéti határkerülést gyakran emlegették a 18. századi határperekben, mint egy-egy földdarab hovatartozását bizonyító cselekményt

A katolikus egyházban elterjedt szokás az ételszentelés. Az ételszentelésnek nem volt előírt egységes időpontja. Egyes helyeken húsvét vasárnapján, a reggeli mise után, másutt a nagymise után került rá sor. Ismét másutt szombaton délután és este történt a szentelés, hogy a feltámadás után már fogyasztani lehessen a megszentelt ételeket.

A megszentelendő ételeket – tojást, sonkát, kalácsot, tormát, sót – kosárba rakták és szép szőtt vagy hímzett terítőkkel takarták le. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kovách János, Pásztélyi (Velejte, 1826. május 8. – Ungvár, 1891. április 5.) Gör. kat. püspök. Apja korán meghalt, özvegy édesanyja nevelte. Iskoláit Nyíregyházán és Ungváron végezte, Kassán és Szatmáron filozófiát hallgatott. 1844-ben munkácsi papnövendék lett, kitűnő eredménnyel végezte el a teológiát, ezután a püspöki udvarban alkalmazták. Papnövendék korában beutazta Ausztriát, Stájerországot és Olaszországot. 1849. július 1-jén szentelték pappá. Técsőn lett segédlelkész, majd Huszton helyettes lelkész. A szabadságharc alatt tanúsított hazafias magatartásért az orosz csapatok elfogták, s csak püspöke közbenjárására szabadult. 1858-ban kerületi alesperes, 1867-ben főesperes lett. 1869-ben a huszti kerület választott országgyűlési képviselője volt. Ebben az évben Máramaros vármegye püspöke vidéki helynökévé nevezték ki. 1870 márciusában Máramarosszigeten lelkész, majd apát lett. Nem sokkal később elfoglalta a munkácsi püspöki széket. Az ószláv liturgiát magyarra fordította, ő tartotta Ungváron az első magyar hitszónoklatot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Greguss Zoltán színész 1904-ben született, nagy erejű jellemábrázoló, kitűnő intrikus, de vígjátékokban is otthonosan mozgott, mint elegáns negatív hős.

–          Mária Terézia megalapítja a Szent István rendet, a kiváló polgári és egyházi tevékenység jutalmazására (1764)

–          Örkény István író születése (1912). Az ’56-os forradalom és szabadságharc után nem publikálhatott. Groteszk látásmódja, kesernyés humora, szatirikus képessége kitűnően érvényesül a rövid műfajokban: Tóték, Macskajáték.

–          Megalakult a kulturális, közéleti tevékenységet folytató Honfoglalás 2000 Egyesület (1999).

–          Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság (1846).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-769d8-9f58″][vc_column_text]Ő GYŐZÖTT! (1)

„Lefegyverezve a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket…” (Kolossé 2:15)

A keresztet világszerte a keresztyén hit jelképeként ismerik. Sportolók keresztet vetnek magukra egy fontos meccsen vagy versenyen… ékszerboltokban aranykereszteket árulnak… a pékek pedig kereszt alakú péksüteményekkel ünneplik a húsvétot. Valaki így fogalmazott: „A keresztyénség a kereszt vallásává lett – egy kivégzőeszközzé, mint az akasztófa a villamosszék vagy a gázkamra.  Általában csúfos kudarcnak tartjuk azt, ha valakit bűnözőként kivégeznek. Pál mégis így tekint vissza Krisztus halálára: »… megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.« (Kolossé 2:13-15). Eszembe jutnak olyan emberek, akik a mi időnkben lefegyvereztek hatalmasságokat. Fajgyűlölő serifek, akik börtönbe zárták Martin Luther Kinget… a szovjetek, akik deportálták Szolzsenyicint… hatóságok, akik bebörtönözték Nelson Mandelát… mint azt hitték, hogy megoldanak egy problémát. Ehelyett csak saját erőszakosságukat és igazságtalanságukat leplezték le… Jézus halála még egy zord római katonát is úgy megindította, hogy az kijelentette: „Bizony, Isten Fia volt ez!” (Máté 27:54)… ő látta az ellentétet saját kegyetlen katonatársai és áldozatuk között, aki utolsó leheletével megbocsátott nekik. Ez a keresztgerendához szögezett sápadt figura megmutatta, hogy az uralkodó hatalmak csak hamis istenek, akik hiába ígérik büszkén az igazságtalanságot és kegyességet, ígéreteiket nem tartják meg. Jézust a vallás, nem a vallástalanság vádolta; a törvény, nem a törvénytelenség végeztette ki. A megrendezett tárgyalással. a megkorbácsolással… a Jézus elleni erőszakos fellépéssel a politikai és vallási vezetők csak azt mutatták meg, milyenek is valójában… minden egyes támadásuk… leleplezte a jogtalan eljárást, és végül Jézus győzött!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-269d8-9f58″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Krisztus feltámadása

Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké. Minket pedig arra int, hogy a keresztségben új életre kelve az odafönt valókat keressük. S így remélhetjük, hogy Krisztussal együtt elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát.

Kezdet és vég, múlt és jövő él az örök Mában, mely a Föltámadotté (Szent Ágoston: „aeternum Nunc”, az isteni Most), azé, aki „Halott volt és íme él” (Jel 2,8). A megölt Bárány az Úr, aki eljövendő, hogy befejezze a világ történelmét. – A Krisztus föltámadása és fenségben való kinyilvánulása közt fut a „mi időnk”, a mi utunk. A hit fényében járunk, avagy – a hit homályában is, de szilárd hittel. Hitünk azok tanúságára támaszkodik, akik látták a Föltámadottat, de az Ő Lelkére is, akit belénk küldött. A körülöttünk levő világ, de a jövendő nemzedékek is azon hitben élnek, amit mi vallunk és tanúsítunk életünkkel.

Ferreri Szent Vince O.P.

Spanyol nemesi családból származott. A nyugati egyházszakadás idején lépett fel, mint a hit rendíthetetlen hirdetője. Dominikánus szerzetes lett. Tanulmányai befejeztével Valenciában a Szentírás-magyarázat tanára lett. Itt kezdte térítő munkáját a zsidók között. Állítólag csak Spanyolországban 25 ezer zsidót és 8 ezer mórt térített meg. Mint apostoli hithirdető, bejárta Skóciát és Írországot. Fáradhatatlanul prédikált, gyóntatott, térített pogányokat, eretnekeket és hitükben lanyhákat. Észak-Franciaországban, Vannes-ban halt meg 1419. április 5-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]