2015. február 13., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Ella – 1. az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;

2. az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

Linda – német eredetű;  Jelentése: hársfából készült pajzs, kígyó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Azt hiszem, a legmagasabb és a legmélyebb pontok a fontosak. Minden más csak… köztes.”

Jim Morrison

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931e30-305e”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szilvay Iván, Ivan Antonovics Szilvaj (Szuszkó (Bányafalu), Bereg megye, 1838. március 15. – Újdávidháza, 1904. február 13.) Görög katolikus lelkész, író, költő. Szilvay Antal gör. kat pap és Legeza Katalin fia. A gimnázium alsóbb osztályait Ungváron (1847-54), a felsőbb osztályokat (1856-57) Szatmáron a római katolikus papneveldében végezte. 1858-ban a pesti központi papneveldében tanult, de teológiai tanulmányait Ungváron fejezte be. 1862-ben megnősült és pappá szentelték.  Áldozópapként Szuszkón segédeskedett. 1865-ben Zajgón lett helyettes pap, majd 1871. január 1.-től rendes lelkész Szuszkón, aztán Turjaremetén.

Oroszul írt Uriel Meteor álnév alatt több elbeszélést, költeményt, regényt és néprajzi vonatkozású cikket a Kárpát című ungvári és a galíciai lapokba.

Fiatal korától russzofil volt, aktívan részt vett a helyi politikai életben.

A 60-as években az Ungváron kiadott Szova (Bagoly) című szatirikus hetilapba több csípős és célzatos cikket írt, ami miatt viszályba került Pankovics István akkori gör. kat. püspökkel. 1875-ben a Szentpéterváron megjelenő Szlavjanszkij zbornyik közölte Polozsenyije uhorszkih ruszkih pod upravlenyijem  Sztefana Pankopvicsa, episzkopa Mukacsovszkoho és O szovremennom polozsenyiji ruszkih v Uhrija c. cikkeit. Balladát írt Laborcról és Korjatovicsról.  Válogatott verseinek gyűjteménye Peszennyik címen 1903-ban jelent meg. Önéletrajza, melyet több más kézirattal együtt nem sokkal halála előtt gyerekkori barátjának, Mitrák Alekszandernek adott át megőrzésre, fontos kordokumentum. Az írás csak 1928-ban jelent meg nyomtatásban Ungváron, 1957-ben pedig Csehszlovákiában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Grétsy László nyelvész (1932), számos rádió és tv műsor, nyelvművelő rovat munkatársa.

Csók István, Kossuth-díjas festőművész, a modern magyar plein air festészet egyik vezető alakja születése (1865).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71e30-305e”][vc_column_text]DIKTÁTOR, LÁBTÖRLŐ VAGY DIPLOMATA? (2)

„Apja azonban életében sohasem vetette szemére, hogy miért tesz ilyet.” (1Királyok 1:6)

Az engedékeny stílus. Az ilyen szülőnek nagyon kevés szigorú szabálya van, a szabályok mércék, döntések értelmét elmagyarázza a gyermekeknek. Meghallgatja a gyermek véleményét és ötleteit, és bevonja a döntéshozási folyamatba. Erőfölény helyett érvelést használ, fenyegetés helyett megbeszéli gyermekével a várható kilátásokat. Sajnos csak kevés háztartási munkát követel meg a gyermektől, ezzel megtagadja tőle a lehetőséget arra, hogy a maga részével hozzájáruljon, és megtanulja az együttműködést. Megkönnyíti a gyermek dolgát, átvállalja a feladatot, ezért aztán a gyermekek úgy tekintenek rá, mint segédeszközre, állandóan megcsapolható forrásra. Az ilyen otthonokban a gyermekek saját szabályaik szerint döntenek a lefekvési időről, barátokról, öltözködésről, internet  használatról, stb. A stílus előnye, hogy az ilyen  szülők sosem nyomják el, nem értékelik le gyermekeiket, ötleteiket és kilátásaikat, nem hozzák őket zavarba, nem szégyenítik meg, nem éreztetik velük azt, mintha csődtömeg lennének. Inkább bátorítják újításaikat, kezdeményezőkészségüket. Példát adnak megbocsátásból, türelemből és rugalmasságból. De nézzük meg a negatívumokat is! Mivel nincs szülői útmutatás, és kevés a követelmény, ezért a gyermekek felkészületlenül érkeznek a nagybetűs élet világába. Hiányzik mindaz a struktúra, a szabályok és határok, melyekre szükség van a kapcsolatokban és a munkahelyeken. Az ilyen környezetből jövő gyermekek nehezen tudják elfogadni a „nem” szót. A szülői példa hiánya miatt nem ismerik, milyen az egészséges vezetés a és döntéshozatal, ezért nem motiváltak, mindig valamilyen „kezdő löketre” van szükségük ahhoz, hogy bármerre is elinduljanak. Az engedékeny nevelés sok pozitív jellemvonás kialakulását elősegíti, talán boldog gyermekeket is nevel, akik azonban mégis veszteséget szenvednek teljesítőképességben és kapcsolataikban.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]