2016. augusztus 11., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Zsuzsanna – héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

Tibor – a Tiborc rövidülése.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Minden szabadidőmet olvasással töltöttem. A könyvek megnyugtattak. Nem tudom, mások miért szeretnek olvasni. Én azért olvastam, hogy megvigasztaljam magam, igazoljam viselkedésemet, életemet összehasonlítsam a hősök sorsával, beléjük kapaszkodjam, hogy megismerjem és megértsem magamat és másokat.”

Berkesi András

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931c3c-5e0a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mészáros Cézár (1855. december 18. – Budapest, 1893. augusztus 11.) Pénzügyi fogalmazó. A gimnáziumot Ungváron végezte, 1865-ben a bécsi görög katolikus papneveldébe került. Papnövendégként számos cikket írt a bécsi világkiállításról az Ung című lap tárcarovatába.  1866-tól Budapesten jogot hallgatott és gimnáziumi tanári oklevelet szerzett. Még joghallgató korában írta A magyarországi oroszok geographiája s statisztikai állapota és Ethika rendszere bölcsészettani s társadalmi fontosságában című munkáját. 1876-tól apja népszerű Község Lapja című kiadványának segédszerkesztője lett. Ebben az évben írta Rautmann Frigyes könyvkiadó megbízásából Gyakorlati útmutató az adói, illetékbélyeg és szabályok köréből című művét, amely a magyar királyi pénzügyminisztérium ajánlásával kézikönyvként több ezer példányban három kiadást ért meg egymás után. 1878-ban írta A népiskolai közigazgatásról című munkáját.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Heltai Jenő író születése (1871). A magyar kabarédal megteremtője. Leghíresebb színdarabja: A néma levente.

– Türr István a „rettenthetetlen magyar”, Garibaldi tábornoka (1825). Sikeresen harcolt az olaszok oldalán az osztrákok ellen. Felesége III. Napóleon unokahúga.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71c3c-5e0a”][vc_column_text]A LÁTOMÁS EREJE (3)

„Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod.” (Példabeszédek 32:8)

Teréz anya nem kereste a hírnevet, az találta meg őt. Ő egyszerűen csak elment Indiába, felfedezett egy szükséget, amit senki más nem töltött be, meghallotta Isten hívását, szívébe fogadta azt, és a világ legelesettebb embereinek sokasága felé szolgált Kalkutta nyomornegyedében. Egyik leghíresebb mondása volt: „Az az élet, amit nem másokért élünk, nem is élet.” Nézzünk szembe vele: mindennapi tevékenységeink nagy része nem igazán számít, amíg értéket nem nyer a teljes kép részeként. Ha veszed egy nap minden apró részletét, beledobod az Istentől kapott látás bográcsába, és megkavarod, hirtelen célt, értéket, serkentő erőt és örömöt találsz abban a tudatban, hogy betöltöd rendeltetésedet. Gondolj rá így: zsákokba homokot lapátolni önmagában nem valami dicsőséges dolog, de a belőlük épített gát megmenthet egy várost az árvíz pusztításától. A gát építése ad értelmet a homolapátolás kulimunkájának. Ilyen az Istentől kapott látás is. Az élet mindennapos feladatait gyakran homoklapátolásnak érezzük. De ha ugyanezeket a napi teendőket az Istentől kapott látás lencséjén keresztül nézzük, hirtelen egészen másként festenek. A látás összeszedetté teszi életedet. Rendet és célt teremt a káoszban. Segít, hogy mindent új fényben láss. A jó hír pedig az, hogy Isten szívesen ad látást – kérj hát tőle te is!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-21c3c-5e0a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Klára szűz

Klára szent Ferenc követője a szegénységben, a szeretetben és a jámborságban. Ezzel tanújává vált Jézus feltámadásának, megerősít minket is, hogy ragaszkodjunk Jézushoz, kövessük tanítását, és tanúságot tegyünk róla.

Szent Klára Assisiben született 1194-ben. 18 évesen tette le fogadalmát Assisi Szent Ferenc kezébe, akinek szent szegénységét követni akarta. Ferenccel együtt alapították meg a róla elnevezett klarissza rendet. Később csatlakozott hozzá két nővére is, és apjuk halála után édesanyja is. Szigorú szegénységben élt, de mégis gazdag volt a szeretet és a jámborság tetteiben. Szoros lelki barátság fűzte szerzetestársához Prágai Szent Ágneshez, III. Béla királyunk unokájához. Élete végén megérhette azt, hogy látta rendjének elterjedését még az Itálián kívüli országokban is. Meghalt 1253. augusztus 11-én, az Assisi melletti Szent Damján-kolostorban. Sértetlen teste, a róla elnevezett assisi bazilikában nyugszik.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]