2016. július 7., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Apollónia – görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.
Donát – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Egyszerre kell tervezgetni és dolgozni, mert ha valamelyik kimarad a kettő közül, nem teljes az élet.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b071-ca18″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

János Zsigmond, II. János (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) Magyarország választott királya, Erdély első fejedelme (1556-1571). Szapolyai János király és Jagelló Izabella fia. 1559-ben Izabella hajlandó lett volna békét kötni Ferdinánddal, amelynek értelmében Kassát Ferdinánd, Husztot és Munkácsot Erdély kapta volna meg, Bereg és Ugocsa jövedelmén pedig osztoztak volna a felek.  Izabella halála azonban véget vetett a tárgyalásoknak. Az erdélyi trónra a 19 éves János Zsigmond került, aki Magyarország  választott királya is volt.  Királyi címéről hajlandó lett volna lemondani, de nem akarta feladni a tiszamenti megyéket, ezért Ferdinánd egyezséget kötött Balassi Menyhérttel, hogy megtarthatja korábban Izabellától kapott birtokait, és amennyiben sikerül elfoglalnia, megkapja Munkácsot is, ha nyugtalanítja János Zsigmond területeit. Balassi és társai: Zay Ferenc, Ilosvay Mihály, Mathuznay Pál, a kovászói vár kapitánya hosszú ideig rettegésben is tartották a környéket. Bereg és Ugocsa megye ily módon a Ferdinánd és János Zsigmond közötti viszály ütközőpontja lett. János 1562. április 24-én Gyulafehérváron kelt rendeletében elkoboztatta Mathuznai Péter kovászói birtokait, mert az  „a németekkel cimboráskodott”. Rengeteg panasz érkezett Ferdinándhoz is Balassi Menyhártra és martalócaira.  A király Bornemissza Gergely püspököt, Alaghi Jánost és Rakovszky Györgyöt küldte (egyes források szerint Kaszonyba, más források szerint Nagyszőlősre) a Balassira érkezett panaszok kivizsgálására.  Az 1563-as pozsonyi országgyűlés is foglalkozott a hatalmaskodó kovászói várkapitány, Mathuznai Pál ügyével és az ország főkapitányát vizsgálat indításával bízta meg, védelmi szempontból szükség van-e Kovászóra. Ha igen, intézkedjen a fegyelem helyreállításáról, ha nem – a várat rombolják le. János Zsigmond 1564-ben Balassi Menyhárt halmi várának elfoglalásával és elpusztításával bízta meg Hagymássy Kristóf huszti várnagyot, aki eleget is tett az utasításnak. Ferdinánd halála után 1564-ben Miksa lett a király, aki szintén alkudozni kezdett János Zsigmonddal, de sikertelenül. János Zsigmond vezére, Báthory István visszafoglalta Nagybányát és Nyírbátort. A temesvári basa egy tekintélyes tatár sereggel János Zsigmond segítségére sietett, betörtek a Felvidékre. Közben Schwendi Lázár Miksa számára elfoglalta a munkácsi várat, Husztot is ostromolta, de sikertelenül.

Az 1570. évi speieri egyezmény értelmében János Zsigmond lemondott a választott magyar királyi címről.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Fényes Elek (1807), statisztikus, közgazdasági, és földrajzi író.

–          Mihály Dénes mérnök, feltaláló születése (1894). A távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b071-ca18″][vc_column_text]HITBEN JÁRNI (1)

„… hitben járunk, nem látásban.” (2Korinthus 5:7)

Amikor egy vak ember vakvezető kutyát használ, akkor „hitben jár”. Elhiszi, hogy amit a kutya lát, az lefordítható olyan jelzésre, amiből megérti, mikor kell menni, megállni, jobbra vagy balra fordulni. Ezeket a jeleket úgy érzi meg, hogy a kutya hámját fogja, így van összeköttetésben a kutyájával. Miért bízik meg a kutyában? Mert a kutyája rendelkezik valamivel, amivel ő nem: látással. Ugyanez igaz rád és Istenre. Ma talán nem világos számodra, hová visz Isten. Ezért kell a vaknak fognia a hámot, ezért kell kapcsolatban maradnia kutyájával. Lehet, hogy így tűnődik magában: „Miért állok ilyen sokáig ezen a sarkon?” Mert nagy a forgalom, és kutyája így védi őt a számára nem látható veszélyektől. Isten azt mondja: „Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el.” (Ézsaiás 42:16). Isten már eltervezte a holnapodat, bár te még nem jártál ott. Ő az idő keretein kívül dolgozik, ezért nem tartják vissza olyan korlátok, amilyenekkel mi küszködünk. Pál azt írja, azért imádkozik, hogy Isten: „világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hívott el minket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön. Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben…” (Efezus 1:28-20).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában

megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]