2017. április 9., virágvasárnap
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Erhard – germán eredetű; jelentése: becsület + erős.
Csombor – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Tudom, hogy az ifjúság nem idővel lemérhető életszakasz, egyszerűen csak állapot, melynek kezdetét és végét nem lehet évszámokkal jelölni. Az ifjúság nem kezdődik a pubertással, s nem végződik egy bizonyos napon, mondjuk negyvenéves korunkban,virágvasárnapján, délután hatkor. Az ifjúság, ez a különös, egyáltalán nem „viharos” életérzés, megtörténhet velünk, mikor nem is készültünk fel hozzá, s nem is várjuk különösebben. Szomorú, tiszta és önzetlen állapot ez.”
Márai Sándor
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d58a-9c1b”][vc_column_text]MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Bakócz Tamás bíboros ünnepélyesen kihirdeti a bullát (1514).
– Vasarely Viktor magyar származású világhírű francia festő (1908), képeit geometrikus formaelemekből építi, melyek kompozíciója a nézőpont változásával együtt változik. Stílusával egy új ornamentika kialakítására törekszik, mely a modern építészet vasbeton, acél, üveg stb. elemeihez illik.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d58a-9c1b”][vc_column_text]NE BESZÉLJ TÚL SOKAT!
„Tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek…” (1Tesszalonika 4:11)
A Minnesota állambeli Rochesterben élő Dr. Joe R. Brown számol be a kínos érzésről, ami akkor érte, mikor egy beteg kórelőzménye iránt érdeklődött. Minden kérdésére a páciens felesége válaszolt. Végük Dr. Brown megkérte az asszonyt, hogy menjen ki. Ám miután a nő kiment, az orvos rádöbbent, hogy a férfi nem tud beszélni. Dr. Brown visszahívta a feleséget, és bocsánatot kért, nem ismerte fel, hogy a férfi afáziában, azaz beszédképtelenségben szenved, egyetlen szót sem tud kimondani. A feleség még az orvosnál is döbbentebb volt – mert ő sem vette észre! A Biblia azt mondja, hogy „megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek” (Prédikátor 3:7). Miért? Mert a túl kevés kommunikáció tönkretehet egy kapcsolatot – de a túl sok beszéd is. Néha azért beszélünk, mert magányosak vagyunk, és kevés lehetőségünk adódik arra, hogy másokkal beszélgessünk; máskor azért, mert szeretjük hallani a saját hangunkat. Bármi is a mozgatórugód, a fölösleges beszéd árthat. Ezért írja Pál: „tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek.” Ez nem megy magától, gyakorlást, erőfeszítést igényel. Ha „szájmenésben szenvedsz”, akkor bizony komoly erőfeszítésre és önfegyelemre van szükség ahhoz, hogy legyőzd ezt a megrögzött szokást. Általánosságban szólva jó ötlet, ha kevesebbet beszélsz, mint amennyi ismerettel rendelkezel; néha pont azzal tudsz irányítani egy helyzetet, ha hallgatsz, nem azzal, ha beszélsz. A nyugtalan, aggódó emberek hajlamosak sokat locsogni, és ez egy tárgyalásnál egyértelműen hátrány, mert tudtára adja a másik félnek, hogy az illető bizonytalan. Amikor Jézus Pilátus ítélőszéke előtt állt: „száját sem nyitotta ki” (Ézsaiás 53:7). Miért? Mert nem Jézus Állt bírája előtt – hanem Pilátus! És ezt Jézus jól tudta. Összegzésül: általában sokkal többet tudunk tanulni a hallgatásból – ezért ne beszélj túl sokat!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]