2017. június 9., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Félix – latin eredetű; jelentése: boldog.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Minden felnőttben egy játszani vágyó gyermek rejtőzik.”

Friedrich Nietzsche

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935a2c-4965″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus, középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákócra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a királyi erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel. Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros vármegye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét. Máramarosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét. Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette. Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Hunfalvy János (1820) földrajzi szakíró, hazánk első földrajzprofesszora születése.

–         Széchenyi István kezdeményezésére megalakul a Nemzeti Kaszinó (1827).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75a2c-4965″][vc_column_text]SZERETET – A NYERŐ STRATÉGIA (1)

„A szeretet soha el nem múlik.” (1Korinthus 13:8)

A Biblia azt mondja: „a szeretet soha nem hagy cserben” (1Korinthus 13:8 NIV). Gondolj csak bele: a pénz nem hoz boldogságot, a hírnév nem ad egészséges önértékelést, a bosszú nem ad elégtételt. Az egyetlen dolog, ami soha nem vall kudarcot, az a szeretet. Amikor Teréz anya az ENSZ vezetőinek tartott beszédet, megkérdezték tőle: „Hogyan érhetjük el a világbékét?” Ő így válaszolt: „Menjenek haza, és szeressék a családjukat!” Ha mind ezt tennénk, akkor az Elveszett paradicsom „Megtalált paradicsommá” lenne! Bonaparte Napóleon kimagasló intelligenciája és nagyfokú önimádata még szembetűnőbbé tette a különbséget a saját állítólagos dicsőssége és szeretetre épülő vezetés között. Azt mondta: „Nagy Sándor, Cézár, Nagy Károly és én magam is nagyszerű birodalmakat alapítottunk. De mi tartja fenn mindazt, amit zsenialitásunk megteremtett? Erőszak. Egyedül Jézus alapozta birodalmát a szeretetre, és a mai napig milliók készek meghalni érte.” Néha a vezetők csupán hatalom-birtoklók. Mivel sebezhetővé tesz az, ha szeretünk másokat, ezért a szeretet kifejezését gyengeségnek tartják. De a valóságban nem lehet szeretni is, és minden más lehetőséget is nyitva hagyni. Ahhoz, hogy igazán szeressünk – akár a házastársunkat, akár a gyermekeinket, akár a ránk bízott embereket -, fenntartás nélkül oda kell adnunk magunkat, kockáztatva, hogy megbánthatnak vagy elutasíthatnak. A hatalomgyakorlók alapelve, hogy megvédjék magukat és mindent, amijük van. Ezzel szemben az igazi vezetés alapelve a fenntartás nélküli odaadás. A szeretet, mint a jó vezető lényeges jellemzője, talán idejétmúltnak tűnik, de a Szentírás szerint még mindig ez a győztes stratégia. A Biblia azt mondja: „nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Timóteus 1:7). Ezért a szeretet a nyerő stratégia.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25a2c-4965″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Efrém diakónus és egyháztanító

306-ban született keresztény családból. Szerpapként hazájában és Edesszában működött, ahol teológiai iskolát alapított. Aszketikus életet élt, nem szűnt meg prédikálni és könyveket írni kora tévedései ellen. 373-ban halt meg. A szolgálat szelleme erősödjék bennünk életpéldájából.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]