2017. május 11., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936ee5-e077″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mezey József (Kisléta, 1823. május 11. – Budafok, 1882. szeptember 8.). Festőművész, költő. Szabolcs megyei szülőfalujából gyerekkorában a Bereg megyei Miszticére költözött. Apja gazdatiszt volt, majd kincstári Sókör-lovag. Már gyerekkorában szívesen rajzolt, a helybeli orosz templom képeit másolgatta. Máramarosszigeten, majd Szatmáron tanult. 14 éves korában írt regényét kéziratban olvasták, de alakalmi színművet és pásztorjátékot is írt.  A bölcsészeti tanfolyamot kitűnőre végezte, de mivel apja meghalt, tanulmányait nem folytathatta. Mérnöki irodában dolgozott, majd nevelősködött. Feltehetően Szatmáron ismerkedett meg Petőfi Sándorral, aki később barátja lett. Petőfiről készített arcképe 1879-ben a Vasárnapi Újságban is megjelent, jelenleg az MNM Tört. Arcképcsarnokában van. 1848-ban Bem táborában harcolt tüzérhadnagyként. A szabadságharc bukása után Nagybányán húzta meg magát. 1850-ben ment először Pestre, Marasztoni műhelyében tanulmányozta a nagy mesterek műveit. Markó Károly volt a példaképe.

Egyházi képeket festett a szatmári egyházmegye és a rutén vidék egyházai számára. Mintegy ötven oltárképet festett, azon kívül számos táj-és életképet. 1857 őszének elején Munkácsra ment. Ekkor festette meg a nagylucskai templom több kisebb képét. A munkácsi templom számára Szent Jánost  és Máriát ábrázoló oltárképet, a felsőschönborni és a szerednyei templomba két-két képet, Tövisfalvára egy Szentháromság oltárképet, a beregardói templomba egy Szent Imre-képet készített. Több arcképet és tájképet is festett.

Kiújuló szembetegsége folytán egyre romlott a látása. Szeme világának elvesztése véget vetett művészi pályájának.

Nevét leginkább a szabadságharc kiemelkedő alakjairól festett portréi tették ismertté.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Pálóczi Horváth Ádám, költő, hagyománygyűjtő (1760), sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a vallási vitákban a tolerancia álláspontját képviselte, szót emelt a nők választási joga érdekében.

–          Márk Tivadar jelmeztervező születése (1908). 1936-tól az Operaház vezető jelmeztervezője volt.

–          Rajnay Gábor színész (1885), főként komikus szerepekben nyújtott minden ízében elsőrangú alakításokat.

–          II. Józsefa német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon, az oktatásban három év alatt kell áttérni a német nyelvre (1784)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76ee5-e077″][vc_column_text]EGYÜTTÉRZÉS

„… velem nem tettétek meg.” (Máté 25:45)

Számon van tartva minden alkalom, amikor jót teszel egy szükségben lévővel csakúgy, mint azok az esetek, amikor behunyt szemmel elfordulsz. Mindezekről számot kell adnod az ítéletkor (ld. 2Korinthus 5:10). Jézus egyesével fel fogja sorolni őket – azokat a tetteket, melyekkel másokon segítettél, még ha apróságok voltak is. Sőt, minden, amit itt Jézus említ, apróságnak tűnik: „éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám” (Máté 25:35-36). Az ókori egyházatya, Aranyszájú Szent János rámutatott: „Nem azt halljuk: »beteg voltam, és meggyógyítottatok«, vagy »börtönben voltam, és kiszabadítottatok.«” Nem hozhatjuk hát fel kifogásként, hogy nem tudunk meggyógyítani egy beteget vagy kiszabadítani egy rabot. Jézus azt mondta: „beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” Az irgalmasságnak ezek a cselekedetei egyszerű tettek, mégis ezekben az egyszerű tettekben Jézust szolgáljuk. Elképesztő igazság: Krisztust szolgáljuk azzal, ha szükségben lévő emberek felé szolgálunk. Vannak, akik a dzsungelben élnek, és alig találunk el hozzájuk, vannak, akiknek a nevét nem tudjuk kiejteni; mások kartondobozokban élnek a nyomornegyedekben, vagy a testüket árulják az utcán. Néhányan maguk tehetnek sanyarú sorsukról, mások ezt a helyzetet örökölték a szüleiktől. Nem tudsz mindannyiuknak segíteni, de néhányukon igen! És ha megteszed, azzal Jézust szolgálod- Erről fog Jézus beszélni veled, amikor egy napon majd előtte állsz.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26ee5-e077″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Salkaházi Sára vértanú

1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennek szentelte életét. Örökfogadalmi mottója: Alleluja! Ecce ego, mitte me! – Alleluja! Itt vagyok, engem küldj! Krisztus iránti szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a Társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldözése következne be. 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték.

A boldoggá avatási dekrétumot – amelyet XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írt alá – Erdő Péter bíboros prímás érsek 2006. szeptember 17-én Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren ünnepi szentmise keretében hirdette ki.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]