2017. május 2., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Zsigmond – germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.

Zoé – görög eredetű; jelentése: élet.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az önbizalom mindig a sikerélményeim és a kudarcélményeim függvénye. Ha több a sikerélmény, mint a kudarc, akkor jól fogom magam érezni a bőrömben.”

Csernus Imre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9310a3-2f0d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Paulay J. Zsigmond (Pest, 1848. május 2. – ?, ?) Postamester, ügyész. Középiskoláit Máramarosszigeten, Ungváron és Kassán végezte. 1869-ig a Bereg megyei Polenán volt postai gyakornok. 1870-ben Máramarosszurdokon, 1872-ben Bátyúban lett postamester, emellett jogot tanult Sárospatakon. A magyar postaügy fellendítését szolgálta műveivel, melyeknek kiadására 1879-ben Bátyúban könyvnyomdát szervezett. Itt indította a Postai Szemlész című lapot, melyet 1880-ban németül Post Zeitung címen adott ki. 1881-ben a Magyar Posta című lap tulajdonosa volt Tiszaújlakon.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Felszentelték az Európa-szerte ismert jáki templomot (1256). Árpád-kori művészetünk remekén díszítő jellegű szobrászati alkotások láthatók, a tornyok közötti kapu a leggazdagabb alakos díszű késő román kapuzatunk.

–          A magyar honfoglalás megünneplésére kiállítás nyílt Budapesten, és Európa második földalatti vasútján megindult a forgalom a Gizella (ma Vörösmarty) tértől a Városligetig (1896).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-710a3-2f0d”][vc_column_text]HA ISTEN ELHÍV (2)

„És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz.” (1Korinthus 12:6)

A gyakorlott fazekasok felismerik, hogy az agyag, amit formáznak, mekkora nyomást bír el, ez jelzi nekik, hogy mit lehet belőle kialakítani, és mit nem. Az amatőr fazekasokból gyakran hiányzik ez a felismerőképesség – és munkájuk eredményén ez meg is látszik. Ha nem tartod tiszteletben az alapanyagot, a veled született adottságaidat, a valóság az ellenségeddé válik. Az elhívatás szó egy elhívó hangot feltételez. Ahhoz, hogy felismerd élethivatásodat, figyelmesen kell hallgatnod erre a hangra. Ha befogod a füled és olyan dolgot hajszolsz, amire nem kaptál elhívást, és nem is rendelkezel a hozzá szükséges adottságokkal, állandó szorongással fogsz élni, ami ezt suttogja: „olyasmit próbálsz tenni, amit Isten nem kért tőled.” Ha van bátorságod beismerni, hogy mi nem vagy, az hatalmas szabadságot ad, ennek a hiánya viszont börtönbe zár. Parker Palmer azt írja: „Nem választhatod meg a saját hivatásodat, engedned kell, hogy az élet szóljon hozzád.” Lehet, hogy tanulj, és közben mások hasznára légy. Ja így van, akkor vonzódni fogsz az olvasáshoz, elmélkedéshez, íráshoz, tanításhoz. Ám ha meg vagy győződve arról (vagy hagyod, hogy mások meggyőzzenek), hogy az üzleti életben kell sikert elérned ahhoz, hogy az életed számítson, akkor állandóan árral szemben fogsz küszködni. Ne ülj háttal a lóra, tanulj meg jó irányba haladni! Mortimer Adler filozófus ír arról az asztalról, mely köré zseniális elmék ülnek le, hogy „az emberiség nagy beszélgetésében” részt vegyenek. Tudod mit? Kilencvenkilenc százalékunk soha nem fog leülni ahhoz az asztalhoz! De bizakodva várhatjuk a dicséretet: „Jól van, jó és hű szolgám” (Máté 25:21), amit Isten megígért azoknak, akik meghallották az ő hívását, elfogadták, és odaszánták az életüket annak betöltésére.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-210a3-2f0d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Atanáz püspök

295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Elkísérte püspökét, Sándort a niceai zsinatra, az Egyház első egyetemes püspökévé választották. Egész életében nehéz feladat volt számára, hogy különbséget tegyen az emberek és az általuk képviselt vélemények között. Alexandriában újra kezdődtek az áskálódások Atanáz ellen, méghozzá olyan mértékben, hogy a püspök jobbnak látta, ha elhagyja a várost, és eltűnik egy felső-egyiptomi kolostorban. A császár Trierbe küldte. Atanáz öt száműzetése közül ez volt az első, püspökségének 46 évéből húszat száműzetésben töltött.

Kortársai csodálták tetteinek szilárdságáért és határozottságáért. Minden eszközt megragadott, hogy a győzelmet megszerezze és közben megkérdőjelezhető eszközöket is alkalmazott. Teológiája nem elmélet volt, hanem a tan szilárdsága, inkább állítás, mint fontolgatás. Hatalmával kímélet nélkül élt, energikus volt az erőszakosságig. 373. május 2-án halt meg Alexandriában.

A római naptárba 1550-ben vették fel ünnepét.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]