2018. január 20., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Fábián – latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

Sebestyén – görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Nem éveink számán múlik, hogy fiatalok vagyunk-e vagy öregek. A fiatalság a tehetség egyik fajtája.”

Heltai Jenő

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937e9d-825f”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Nátolyáné Jaczkó Olga (Tarna, 1895. január 20. – Budapest, 1970.) Író, költő.  A polgári iskolát Ungváron végezte. Egyik, 16 éves korában írt novelláját a budapesti Alkotmány közölte. 1918-tól rendszeresen jelentek meg versei, novellái a Határszéli Újságban, a Kassai naplóban, a Népakaratban, a Pásztortűzben, a Tűzben, a Prágai Magyar Hírlapban, a Magyar Minervában, az Új Auórában és a Magyar Írásban. Több költeményét tartalmazza a Sziklay Ferenc szerkesztette Lírai Antológia (Berlin, 1926). 1928-ban a Nyugatban is szerepelt. Novelláiban a verhovinai faluk világát ábrázolta, de „igazi sikereit a nő érzelmi-erkölcsi problémáit feszegető prózai írásaival érte el.” Indulását Gömöry Jenő Tamás segítette. 1936-ban közösen írtak regényt. 1945 után Budapesten élt, de betegsége miatt újabb írásokkal nem jelentkezett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megkezdi működését az első zenei intézmény, a Pestbudai Hangászegyesület (1836).

Széchenyi István a Tisza szabályozására megalakította a Tiszavölgyi Társulatot (1846).

Sík Sándor költő, író, szerkesztő (1889) a magyar cserkészet egyik alapítója. Lírájának kezdeti szakaszát a katolicizmus eszmevilága jellemzi, elsősorban Prohányzka, Ottokár szemlélete hatott rá.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77e9d-825f”][vc_column_text]A JÓ HÁZASSÁG TÍZPARANCSOLATA

„Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt!” (Zsidók 13:4)

Íme a jó házasság tízparancsolata: 1) Isten azt mondta, hogy „legyen megbecsült a házasság”, tehát maradjatok hűségesek egymáshoz. Mindenki másról lemondva házastársad legyen az első helyen – nem az édesanyád, nem az édesapád, nem a fiad vagy a lányod. A házastársad az életre szóló társad. 2) Ne feledjétek, hogy „ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik” (1Korinthus 3:16). Ne tegyétek tönkre az egészségeteket mértéktelen evéssel, dohányzással, alkohollal, kábítószer-fogyasztással, így remélhetőleg hosszú, egészséges életetek lehet szeretteitek körében. 3) Soha ne engedjétek, hogy munkátok vagy hobbitok elidegenítsen a családotoktól. „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsoltárok 127:3), és a legértékesebb ajándék, amit te nekik adhatsz, az időd. 4) Ne felejtsétek el, hogy a tisztaság erény. 5) Készségesen osszátok meg földi javaitokat egymással! Ne kényszerítsétek egymást alamizsnáért könyörgő koldus szerepébe. 6) Ne felejtsétek egymásnak mondani: „Szeretlek!” Ha tudjátok is egymásról, hogy szerelmetek állhatatos, akkor is jól esik újra és újra hallani ezt a szót. 7) Ne felejtsétek, hogy a házastárs elismerése többet ér, mint száz idegen csodáló pillantása. 8) Őrizzétek otthonotok békéjét és rendjét, mert így boldog időskorotok lehet. 9) Mindig bocsássatok meg nagylelkűen, hiszen közülünk kinek ne lenne szüksége bocsánatra? „Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten megbocsátott nektek a Krisztusban” (Efezus 4:32). 10) Tiszteljétek Istent, így a gyermekeitek sokkal nagyobb valószínűséggel fognak titeket tisztelni, ha felnőnek (ld. Példabeszédek 22:6).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27e9d-825f” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Sebestyén vértanú

Diokleciánusz császár kedvelt tisztje (a praetoriánusok I. kohorszának centuriója) volt. Keresztény hite miatt a császár egy réten fához köttette, és saját katonáival nyilaztatta. Egy keresztény matróna, Iréne ápolta. Felgyógyulása után szemrehányást tett a császárnak kegyetlensége miatt, ezért az súlyos dorongokkal agyonverette. Holttestét a római szennyvízcsatornába dobták. Lucina nevű matróna – látomása révén – rátalált, és a Via Appián temettette el. Ezen a helyen áll a róla elnevezett Szent Sebestyén bazilika.

Szent Fábián pápa, vértanú

Ősi római családból származott. 236-ban választották pápává. Origenész tőle kért feloldozást az irataiban előforduló tévedésekért. Fábián pápa rendezte a keresztény temetőhelyeket. Oratoriumokat emeltetett föléjük, és a diakónusok felügyeletére bízta azokat. Déciusz császár alatt szenvedett vértanúhalált 250-ben. A Kallixtusz katakombában temették el, ahol megmaradt a sírköve is.

Boldog Özséb, pálos rendalapító

Előkelő szülők gyermeke volt. Pappászentelése után nemsokára esztergomi kanonok lett. 1246-ban lemondott méltóságáról és a pilisi erdőségben remetéskedett. Csodás látomása után a környékbeli remetéket maga köré csoportosította. Ezeknek lelki vezetőjük lett, majd idővel Pilisszentkereszten templomot és kolostort építve, megvetette a Remete Szent Pálról elnevezett Pálos rend alapját 1250-ben. Ő lett az első főnökük, és a pilisi kolostorból kormányozta szerzetét. 1270-ben halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]