2018. március 9., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Franciska – latin eredetű; jelentése: francia.

Fanni – 1. a Franciska (Frances) becézője;
2. a Stefánia (Stephanie) becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem hagyatkozhatsz a látásodra, ha a képzeleted homályos.”

Mark Twain

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9344d4-c7f9″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek, 1863. márc. 9. – Ungvár, 1953. jan. 29.) Tanár, író költő, dalszerző, fafaragó. Középiskoláit Kolozsváron és Székelyudvarhelyen végezte. 1884-1888-ban a kolozsvári egyetemen tanult. A csíksomlyói főgimnáziumban, majd Marosvásárhelyen tanított. Egy ideig az Erdélyi Híradó szerkesztője volt. 1885-től publikált irodalmi tárgyú cikkeket és verseket. Első jelentős művét 1892-ben írta Csíksomlyói nagypénteki misztériumok címen.

1893-ban nevezték ki az ungvári kir. főgimnázium tanárává. Ezután 60 évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. Alapító tagja lett a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak. Rendszeresen jelentek meg versei a Közművelődésben, a Kárpáti Lapokban, az Ungban. Gyakran kérték fel alkalmi versek és szónoklatok megírására. 1909 októberében Dayka Gábor szobrának avatásán elhangzott a költő emlékezetére írt verse.

Kitűnően cimbalmozott, dalokat költött, juhar- és szilfából gyönyörű székely motívumú bútordarabokat faragott, melyeket Móricz Zsigmond is megcsodált, amikor irodalmi előadókörútja során felkereste Ungváron Fülöp Árpádot.

Irodalmi alkotásai közül kevés jelent meg nyomtatásban. Kéziratban maradt két vígjátéka: a Békák és a Feltámadt istenek, valamint önéletrajza és több dala.

Huszonöt évnyi előtanulmány után látott 1910-ben nagyeposza, a Hunyadi megírásához. A 41 412 sorból álló művet 1920. március 9-én fejezte be. Ennek egy 5 860 sorból álló része, A magyar 1914 tavaszán Ungváron jelent meg. A teljes eposz 1943-ban Budapesten látott napvilágot a Felvidéki Közművelődési Egyesület kiadásában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Egy ismeretlen szerző kiegészíti Szent Gellért legendáját (1830)

Megjelenik Balassi Bálint Szép magyar comoedia című, műfajteremtő udvari drámája (1588)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-744d4-c7f9″][vc_column_text]PLETYKA

„A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel.” (Példabeszédek 17:4)

 

Amikor valaki elkezd mondani neked valami pletykát, állítsd meg, és kérdezd meg tőle: „Miért kell tudnom erről? Beszéltél már azzal az emberrel, akiről most beszélsz?” Légy bölcs, a pletykás emberekben nem lehet megbízni! A Biblia azt mondja, hogy ha pletykára hallgatsz, akkor bajkeverő vagy, mert „a bajkeverők hallgatnak a bajkeverőkre” (Példabeszédek 17:4 CEV). Júdás pedig hozzáteszi: „Ezek szakadásokat támasztanak, testi emberek, akikben nincsen Szentlélek” (Júdás 19). Ezek bizony komoly vádak. Az internet pedig tovább súlyosbítja a problémát, mert így már gyorsabban és szélesebb körben lehet terjeszteni a pletykát, akár névtelenül maradva is. Pál beszél azokról, akik felemésztik egymást [és az egész gyülekezetet] (ld. Galata 20:19). Azt mondja, hogy az ilyen embereket kerülni kell, sőt meg kell fegyelmezni őket. Mikor láttad legutóbb, hogy ilyen fegyelmezés történt a gyülekezetedben? Salamon azt mondta: „A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz!” (Példabeszédek 20:19). Más szavakkal: „Maradj távol tőlük!” A leggyorsabb módon úgy szabadulhatsz meg a pletykától, ha szembesíted azokat, akik terjesztik. A gyülekezet nem egy kibeszélő-show, ahol az emberek minden szennyesét kiteregetik az egész világ szeme láttára. Éppen az ellenkezője: „Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály” (Példabeszédek 26:20). Jézus tanított arról, hogyan kezeljük a fegyelmezést igénylő helyzeteket: 1) „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt” 2) „Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert” 3) „Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek” (Máté 18:15-17). Ez a krisztusi módszer, és nekünk is eszerint kell eljárnunk.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]