2019. február 25., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Géza – török-német-magyar eredetű; méltóságnév.

Cézár etruszk-latin eredetű; Jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Ahhoz, hogy jól segíthessünk, fontos, hogy a szegényekre ne problémagócként, hanem hozzánk hasonló emberekként tekintsünk, és tájékozódjunk helyzetük, igényeik, lehetőségeik felől. Ha tudomást veszünk a körülöttünk élő éhezőkről, idősekről, fogyatékosokról, rabokról, hajléktalanokról – igenis tettünk valamit.

Hajós András

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f34b-ed4f”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bellyei László, Zapf (Beregszász, 1910. február 25. – ?) Gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, író. A beregszászi magyar gimnáziumban érettségizett 1928-ban. 1934-től 1944-ig ugyanebben a gimnáziumban tanított magyar, cseh és német nyelvet. 1941-től igazgatóhelyettes. A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület beregszászi körzetének titkára, 1938 után a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület, majd az Északkelet-Magyarországi Magyar Kultúregyesület központjának főtitkára és a beregszászi csoport titkára. Irodalmi tanulmányai, kritikái, színművei és szlovák versfordításai jelentek meg a Csehszlovákiában kiadott Magyar Minerva c. irodalmi folyóiratban.  Magyar irodalom Csehszlovákiában című egyetemi szakdolgozatát 1933-ban közzétette a pozsonyi Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Bujnák-emlékkönyv. Kisebbségi magyar intelligencia c. cikkét és Győry Dezsőről, Mécs Lászlóról, Darkó Istvánról, Szabó Dezsőről írt kritikai tanulmányait a Magyar Írás közölte. Tavaszi ébredés, Nagy érzések és Bujdosók című drámáit műkedvelő csoportok vitték színre sikerrel. 1938 után rendszeres szerzője volt a Kárpátaljai Magyar Gazdának és a Felvidéki Magyar Hírlapnak, cikkeket írt a Kárpáti Híradóba és a Felvidéki Nevelőbe. Prágai Napló című önéletrajzi regényét folytatásokban közölte a Kassán megjelenő Új Magyar Múseum. Főmunkatársa volt a Magyar Írásnak, szerkesztője a Magyar Munka c. folyóiratnak; tagja az Új Magyar Múzeum és a Kárpátaljai (később Tiszaháti) Magyar Gazda szerkesztőbizottságának.

A hadifogságból Kaposvárra áttelepült családjához tért vissza.  Először a Táncsics Gimnáziumban, majd a Munkácsy Mihály Leánygimnáziumban tanított. 1959-től a kaposvári tanítóképző tanára. A Somogyi Írás és a Somogyi Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Ezen a napon született 1937-ben Zsivótszky Gyula, kalapácsvető. 1968-ban olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f34b-ed4f”][vc_column_text]ERŐSÍTSD MEG A HITEDET! (3)

„Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:4)

A hit olyan, mint az izmaink – a gondok talán megterhelik, de végeredményben erősítik azt. Dávid megértette ezt az igazságot. Ellenségei folyton üldözték. Bár Sámuel próféta már felkente őt Izráel királyává, a trónt még Saul birtokolta. Dávid azonban ahelyett, hogy hitét vesztette volna, továbbra is bízott Isten ígéretében, és kijelentette: „Tudjátok meg, hogy az Úr csodát tesz hívével! Meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok.” (Zsoltárok 4:4). Amikor a filiszteusok fogságába került, így imádkozott: „Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen. Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:3-4). Amikor egy barlangban bujkált Saul féltékeny haragja elől, azt mondta: „szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem” (Zsoltárok 57:2). A harmadik században Nolai Szent Félix üldözői elől menekülve egy barlangban rejtőzött el. Történetesen egy pókhálót szőtt a barlang szűk bejáratába, ettől az úgy nézett ki, mintha hónapok óta nem járt volna ott senki, így az üldözők továbbmentek. Amikor Félix újra előjött a napvilágra, kijelentette: „Istennel a pókháló is fal, Isten nélkül a fal is csak pókháló.” Jézus azt mondta, hogy az életben gondjaink lesznek, az emberek csalódást fognak okozni, sőt, te magad is csalódni fogsz önmagadban. Néha olyan dolgok miatt kerülsz egy barlangban, amit te tettél, máskor olyan körülmények miatt, melyek felett nincs hatalmad. De mivel Isten veled van, bátran mondhatod: „Ha félek is, benned bízom!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]