18 igen, 66 nem

Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. Az országgyűlés döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.

Egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség).

Muszlim vallási közösségek

A lista egyetlen ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, a fideszes Demeter Zoltán viszont jelezte, hogy az a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen nemrég kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezetben jelenik meg, így – a képviselő módosító indítványának elfogadásával – a lajstromban is ez szerepel.

A vallásügyi bizottság előzőleg a kérelmezők tevékenységével, tanításával és múltjával összefüggő feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. Az akadémia azonban nem nyilvánított véleményt, mondván, a vizsgálat nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség.

Hatvanhat vallási közösséget elutasítottak

A parlament – szintén a szakbizottság előterjesztésére – egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van a többi között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá’i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést. A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus – Lanczendorfer Erzsébet és Varga László – tartózkodott.

Az előzmények

A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.

A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban.

A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt. Ezzel a Ház, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.

Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működhetnek, de nekik március 1-jéig regisztrációs kötelezettséget írtak elő, ellenkező esetben jogutód nélkül megszűnnek.

A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.

Nagy világvallások bejegyzéseí

Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mint Európa más államaiban, akik a kettős rendszert alkalmazzák. Lukács Tamás sajtótájékoztatóján az Országgyűlés elismert egyházak körének kibővítéséről szóló döntése után úgy fogalmazott: a vallásszabadságot teljes mértékig biztosítják. Hangsúlyozta: az egyházi státusz megadása nem zárult le, mostantól egyénileg bírálják el a kérelmeket. A kormánypárti politikus azt mondta, a félreértéseket eloszlatandó szeretné világossá tenni: a törvényalkotói szándék a jogszabály megalkotásakor arra irányult, hogy a vallás közös gyakorlását minden ember számára teljes egészében biztosítsák. Ezt meg is tették. Lukács Tamás szerint az első rendező elv a történelmi kontinuitás visszaállítása volt, ezért került 14 egyház be az első körbe. A következő protokoll a nagy világvallások autentikus hazai képviselőinek bejegyzése volt. Megjegyezte: azokat a vallási közösségeket részesítették előnyben, akik egymás között megállapodtak, „hiszen azt a világot ők ismerik jól”. Így került be a körbe az iszlám és a buddhista közösség bejegyzésre – mondta. A KDNP-s bizottsági elnök kiemelte: Európában a vallási pluralizmust ilyen mértékben egyetlen ország sem biztosítja, mint Magyarország ezzel a törvénymódosítással. Hozzátette: nem egészen érti a mostani voksolást, egy ilyen kérdésben nem szavazni azt jelenti, hogy még akkor sem támogatták az egyházi státusz megadását, amikor a feltételek fennálltak.

Ne írja alá a törvényt a köztársasági elnök

Az MSZP-s Lendvai Ildikó arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az egyházügyi törvény hétfőn elfogadott módosítását, mert az március 1-jétől indoklás nélkül megfoszt egyházi státuszától számos vallási közösséget.

A parlament vallásügyi bizottságának szocialista tagja az MTI-nek a parlamenti szavazás után küldött közleményében azt írta: a döntéssel – amelyben az MSZP a többi ellenzéki frakcióhoz hasonlóan nem vett részt – „törvényerőre emelkedik a politikai bosszú, az önkényes, indok nélküli válogatás a vallási közösségek sorsáról való döntésben”.

Lendvai Ildikó megjegyezte, „az új egyházi törvény elfogadása óta tudjuk”, baj lesz abból, ha a bíróságok helyett a hit kérdéseiben illetéktelen politikusok szűntethetnek meg akár több évtizede működő egyházakat, másoknak pedig kegyesen engedélyezik a továbbélést. „Már maga az eljárás is súlyosan kifogásolható, a végeredménye pedig még inkább. A kormánytöbbség még arra a látszatra sem ügyelt, hogy a saját törvénye által felállított szempontoknak megfelelő egyházakat ne fossza meg a további egyházi léttől” – fogalmazott. Véleménye szerint nyilvánvaló politikai bosszú áldozata lett a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelynek „bűne” az volt, hogy vezetője, Iványi Gábor szerepet vállalt az alaptörvény elleni tömegtüntetésen, de számos más protestáns kisegyház és néhány világvallás hazai képviselője is áldozatul esett.

Lejár a határidő

Szerdáig jelenthetik be a civil szervezetté váló egyházak a nyilvántartásba vételükhöz szükséges adatokat. A kormany.hu oldalon ez ügyben közzétett tájékoztató szerint az egyesületté váló, korábban egyházként nyilvántartásba vett valamennyi szervezet az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint február 29-ig jelentheti be változásbejegyzési eljárás keretében az illetékes törvényszéknek a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat. Ha a szervezet e napig a továbbműködéséről nem, vagy nemlegesen nyilatkozik, azt a bíróság kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti.

A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha egy egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik, legalább százéves nemzetközi működéssel bír, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amelybe beszámít az egyházi törvény hatálybalépése előtti egyházként történő működés is.

Feltétel továbbá az is, hogy az alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. Az elismerés akadálya, ha a szervezettel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, illetve ha tevékenysége sérti az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.

Azon szervezetek esetében, amelyek az egyházi törvény szerint a 2011. évi C. törvény hatályon kívül helyezésének időpontjáig benyújtották kérelmüket, de azt az Országgyűlés elutasította, a határidő további két hónappal, 2012. április 30-ig meghosszabbodik. A törvény mellékletében nem nevesített vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az Országgyűlés dönthet, törvénymódosítás formájában, az új egyházi törvény mellékletét képező jegyzék kiegészítésével. Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, legalább ezer választópolgár aláírásával kezdeményezheti az egyházként való elismerését.

Forrás: parokia.hu