Balog Zoltán: a keresztyén élet dinamikája a szabadság és az odafordulás

Szerző: | 2020.10.31., 16:34 | Hitélet

Korábbi felvétel. (Forrás: Wikipedia)

A keresztyén élet dinamikája a szabadulás a “világi kötöttség fogságából” és az odafordulás a világ és “embertársunk felé”. Erről beszélt Balog Zoltán református lelkész, püspökjelölt szombaton, a reformáció emléknapján, a csömöri református templom megépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten.

Balog Zoltán igehirdetésében kiemelte: a reformátorok vallották, és “mi is valljuk”, hogy az újjászületett ember Isten igéjének teremtménye, az egyház pedig az “Ige, Isten szava által teremtett közösség”.

“Keresztyén szabadságunk záloga” a bizonyosság, hogy az ember a létét és megmaradását nem valamilyen véletlennek, determinációnak, a természet törvényének, hanem Isten akaratának, az ő teremtő igéjének köszönheti. “Ez a bizonyosság szabadít meg bennünket minden világi kötöttség fogságából, és ez fordít a világ felé, embertársunk felé szabad szeretetben” – fogalmazott.

Hozzátette: ezt ismerték fel elementáris erővel, és ezt hirdették a reformátorok. Nem új dolgot fedeztek fel, “nem reformerek voltak, hanem visszahívók, visszatérők”. Ők azok, akik visszahívtak és “azóta is visszahívnak bennünket az egyetlen alaphoz”: Isten teremtő és újjáteremtő igéjéhez.

Nem újdonság ez, és mégis mindig új: ezt hirdette Ézsaiás próféta, ezért jött el Jézus Krisztus, ezt írja Péter apostol a levelében, erről beszél Pál apostol, Szent Ágoston, Szent Ferenc és Aquinói Szent Tamás is, sorolta, majd megjegyezte, kár, hogy nem lehetett minden kereszténynek együtt maradni és együtt szolgálni ebben a megújulásban.

Isten szava, Isten igéje nem egyszerűen könyv, hanem egy személy, maga Jézus Krisztus – mondta.

A református lelkész felidézte: Szent Ágoston, miután “különös látomásában” hallotta a felszólítást, “tolle, lege!”, “vedd és olvasd”, kezébe vette a bibliát, olvasta, és megváltozott az élete. “Van-e nekünk ilyen tapasztalatunk, hogy leülünk a könyv köré, amely itt van az úrasztalán, elkezdjük olvasni” és a könyv összegyűjt, összekovácsol, megszabadít, betölt és éltet bennünket? – tette fel a kérdést.

Mert e nélkül a tapasztalat nélkül “nem fog menni”, e nélkül nemcsak református, evangélikus és baptista, semmilyen egyház nincs. E tapasztalat hiányában hiába az új templom, hiába az igyekezet, a tervek. Isten embert átformáló igéje nélkül nem fog menni, de vele, a “pokol kapui sem fognak diadalt venni rajtunk”. És akkor szabad emberként, szabad közösségként, szabad szeretetben “rátekintünk az életre körülöttünk”.

“Ebben a szabad szeretetben a közélettől sem kell félnünk, részt vehetünk benne, alakíthatjuk”. “Nem abból a félelemből, hogy kimaradunk valamiből”, nem is hatalomvágyból, hanem szolgálatból. “Mert aki lát – mert Isten igéje a világosság -, aki hisz – mert Jézus Krisztus megszabadította -, az nem maradhat a tiszta mellényüket őrzők klubjában, miközben hasznot húz, részesül, profitál mindabból, ami ebben a világban kenyeret, szabadságot, a családnak biztonságot és támogatást ad.

“Nem lehet csak úgy hasznot húzni abból, amit a küzdőtéren piszkos munkával mások elvégeznek helyettünk” – fogalmazott. A keresztény ember küldetése nem az, hogy tisztán megőrizze és mossa a kezeit, mondván, semmi köze a világ dolgaihoz, hanem hogy beszálljon a küzdelembe, és ha elbukik, ha vétkezik, akkor kérjen bűnbocsánatot és kezdje újra, mert “nem vagyunk kivéve a világból” – tette hozzá Balog Zoltán.

Forrás: mti.hu

Pin It on Pinterest

Share This