Elérkezett november havának utolsó napja

Szerző: | 2021.11.30., 13:00 | Hitélet

(Duccio di Buoninsegna: András és Péter elhívása (1308-11) (Fotó: Wikipédia)

Az András-nap fordulatot hoz az egyházban és a népi kalendáriumban egyaránt. A keresztény egyházakban az András-naphoz legközelebb eső vasárnapot advent első vasárnapjának nevezik, amellyel kezdetét veszi az új egyházi év.

A népi kalendárium a november hónapot Szent András havának nevezi. A hónap utolsó napját, András-napját, jeles napként tartja számon, hisz beleesik a téli napfordulat időszakába.

Sok hiedelem, megfigyelés és szokás kötődik e naphoz. A közel eső adventre utal a régi mondás: „András bezárja a hegedűtokot, kezdődik az adventi idő.”

Az idei évben advent első vasárnapja megelőzte András-napját, hisz 28-án, advent első vasárnapján kezdetét vette az egyházi év, és beköszöntött az adventi időszak.

A katolikus egyház Szent András apostolra, Krisztus első tanítványára emlékezik ezen a napon. Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, s ezen természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki. Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, amikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.

A szkíták térítőjének is nevezik, mert az Arany legenda szerint térítő útja során eljutott a sztyeppelakó szkíták közé is. Társa Fülöp apostol volt. Ezért nevezik Andrást és Fülöpöt máig úgy, hogy „a két szkítatérítő”. Jellemző a szkítákra, hogy Jézus tanítványain kívül más történelmi személy nem mondhatja el magáról, hogy ilyen mélyre hatolhatott a titokzatos szkíták életébe. András apostoli műve tette keresztényekké a szkítákat. A neve alatt fennmaradt iratok: András apostol cselekedetei, András és Bertalan apostolok cselekedetei a párthusok között, Péter és András apostolok cselekedetei. Róla nevezték el az X alakú András keresztet, mert a legenda szerint X alakú kereszten szenvedett vértanúhalált.

Ma templomok és intézmények viselik nevét Kárpát-medence-szerte. A középkori patrociniumai közül legnevezetesebb Abasár bencés apátsága (1042), melyet Aba Sámuel ajánlott a szent oltalmába. A Felvidéken legismertebb a komáromi Szent András-bazilika.

Az Ortodox Egyház védőszentjeként tiszteli, valamint Skócia, Románia, Ukrajna és Oroszország védőszentje. A képzőművészet alkotóit is megihlette a szent alakja, festmények és szobrok őrzik emlékét. A magyar Szent Korona latin részén található zománcképek egyike Szent Andrást ábrázolja.

A föld egyik különlegessége is viseli az apostol nevét, mégpedig a Szent András-törésvonal, ahol jól látható a kőzetlemezek mozgása. Észak-Amerika leglátványosabb földtani jelensége, mely a Csendes-óceáni kőzetlemezek ellentétes irányú mozgásának köszönhetően alakult ki. Kiindulópontja a Kaliforniai-öböl, ahonnan a szárazföldön mintegy ezer kilométeren át északnyugati irányba tart, ezután San Franciscótól északra a tenger alatt halad.

Az András név görög eredetű, a latin Andreas névből származik, jelentése: férfias.

Magyarországon már az Árpád-korban a leggyakoribb férfinevek egyike volt. Három Árpád-házi király is viselte ezt a nevet. I. András (1046–1060), majd II. András (1205–1235), akinek felesége merániai Gertrúd, leánya Árpád-házi Szent Erzsébet, és III. András, Magyarország utolsó Árpád-házi királya. Nagy népszerűsége a következő évszázadokban is megmaradt. Ma is gyakori férfinév.

A népi kultúrában András-napját a legjelentősebb házasságjósló, varázslatűző napként tartották számon. Tájegységenként különböző jóslási szokások voltak, köztük legismertebb az András-napi gombócfőzés vagy az ólomöntés. A közös jóslások többnyire a fonóban történtek. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

Sok helyen az András-nap nyitotta a disznótorok sorát, ezért „disznőölő Szent András” néven is illették. Egyéb hiedelmek is kötődtek a jeles naphoz. Ilyen volt, amikor farkas ellen fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és a kapuhomlokra. Az asszonyok a házban lévő összes ollót eltették, vagy összekötötték. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.

A görögkatolikus falvakban az András nevet viselőket úgy köszöntötték, hogy ablakukra egy marék búzát szórtak, ezt nevezték „andráshányásnak”. Ezenkívül termőnapként is emlegetik, mert ezen a napon ültették a fákat, párosították az állatokat.

András napjához időjóslás is kapcsolódott. Úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, vagy a hó, akkor negyven napig csapadékos lesz az idő. Ha ilyenkor fagy, úgy esős lesz a karácsony.

Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, és bevitték a szobába, a kemence mellé. Az ág a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha az alsó részén jelentek meg a virágok, az azt mutatta, a tél eleje lesz kemény. Ha a közepén, akkor a január lesz hideg, ha az ág hegyén jelent meg a virág, úgy a tél vége lesz fagyos, havas. A vízmelléki öregek korán reggel kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napfelkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet várhattak.

Ettől a naptól kezdődően nem tartottak bálokat, hangos mulatságokat. András-nap éjjelén befejeződtek a mulatságok, beállt a csend, az adventi várakozás ideje. „András bezárta a hegedűtokot.”

Forrás: Berényi Kornélia/Felvidék.ma

Pin It on Pinterest

Share This