Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

A negyvennapos Jézus jeruzsálemi templomban történő bemutatására emlékezik február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a katolikus egyház.

„Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik, s az áldozatot is be akarták mutatni, ahogy az Úr törvénye előírta: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.” Így kezdődik a Lukács evangéliumának második fejezetében leírt történet. A továbbiakban megtudjuk, hogy a csecsemő Jézust egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember vette karjaiba s áldotta meg, majd egy Anna nevű prófétaasszony dicsőítette Istent a jeruzsálemi templomban.

A bibliai eseményről több szempontból emlékezik meg az egyház: február 2-a egyrészt Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, másrészt Jézus templomi bemutatásának emlékezete. A keleti liturgiában Hypapanie, azaz találkozás az ünnep neve, hiszen ezen a napon találkozott Isten Fia először papságával. Az örmények régen „az Úr érkezése a templomba” néven emlékeztek meg a jeruzsálemi bemutatásról. Magyarországon az 1092-es szabolcsi zsinat tette kötelező ünneppé Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, s két templomot szenteltek fel erre a napra: az egyik a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, a másik Szarvasgede temploma.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává nyilvánította. Ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma