Ma van Szent Ágota napja
A katolikus egyházban február 5-én emlékeznek meg Szent Ágotáról, aki az ércöntők, a kohászok és a bányászok védőszentje. A szűz vértanú életéről és haláláról több legenda maradt fenn. Rómában a VI. század óta megemlékeznek Szent Ágotáról.
Az ókori kereszténység egyik leghíresebb szentje Szicíliában, Cataniában látta meg a napvilágot Krisztus után 231 körül előkelő családban.
A helytartó Quinlianus hatalmával visszaélve a fiatal Ágotát letartóztatta, és az egyik örömtanyájára küldte, ahol a ház vezetőnőjére bízta. A szépséges lányt nem sikerült átnevelnie az Afroditéről elnevezett vezetőnőnek, ezért Quinlianus bíróság elé állíttatta Ágotát, majd kihallgattatta, megkínoztatta és bebörtönözte. A lány itt sem tört meg, ezért napokig verték és levágták a melleit.
A legenda szerint a következőket mondta ekkor:
„Embertelen zsarnok! Nem szégyelled, hogy egy nő testéről azt vágatod le, amiből mint gyermeket anyád téged is táplált? Tudd meg, hogy lelkemben továbbra is épek melleim, melyeket Istennek szenteltem. Belőlük merítek erőt magamnak.”
Ugyancsak a legenda szerint a börtönben Szent Péter látogatta meg a szűzt, és meggyógyította. A csoda ellenére a helytartó tovább gyötörtette Ágotát, aki a börtönben hunyt el.
Tisztelete hamar elterjedt az egyházban. A szent vértanúsága után egy évvel a város lakossága az Ágota sírjáról elhozott fátyollal állította meg az Etnát.
Emiatt tűzvészek és földrengések ellen szokták segítségül hívni.
Ágota temetését a VI. századi Jeromos-féle Martyrologium február 5-re datálja.
Nyitóképen: Szent Ágota Francisco de Zurbarán alkotásán