Ne kételkedj!

Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a sokaságot.

De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. A hajó pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt. A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Péter ekkor így szólt hozzá: “Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen.” Mire ő így szólt: “Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: “URam, ments meg!” Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: “Kicsinyhitű, miért kételkedtél?” És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: “Valóban Isten Fia vagy!”
Mt 14,22-33.
 
Péter kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. (Mt 14,29)
A legtöbbünk számára ismerős a fenti igeszakaszban ábrázolt bibliai kép. Sokszor olvastuk és hallottuk, de figyelmünket általában az ragadta meg, hogyan félt Péter, és kezdett el azután süllyedni. Ma azonban egy másik megközelítés lett fontos nekem. Tudjuk, hogy Pétert elfogta a félelem, ezzel mindenki azonosulni tud. Hányan tudunk viszont azonosulni Péter első tettével: az első lépés megtételével?
Az első lépéshez bátorság, hit és kockázatvállalás kell. Néha úgy érezzük, mintha a tomboló élethelyzetek vihara venne körül minket. Tudjuk, hogy Isten ott van, de túlzottan félünk otthagyni csónakunk kényelmét, és követni őt. Mi lenne, ha Péterhez hasonlóan megtennénk az első lépést? Talán félünk, de megnyugvást találhatunk, ha imádkozunk és meghalljuk Jézus válaszát: “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (Mt 14,27)
Ha megtesszük a lépést, talán akadályok sorába ütközünk. De ahogy Péter megmenekült, Isten ott lesz, és kitárt karjával minket is megment. Bízzunk Istenben, tegyük meg az első lépést, és ne nézzünk hátra. Hamarosan rájövünk majd, hogy egy lépés megváltoztathatja egész életünk irányát.
Imádság: Mindenható Istenünk, segíts, hogy megtehessük az első lépést feléd. Hadd tapasztaljuk meg szeretetedet és kegyelmedet a veled való kapcsolatban. Ámen.
Péterhez hasonlóan én is bízhatok Istenben, és kiléphetek csónakomból.
Ciara Lilly (Dél-Karolina, USA)
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK FÉLNEK A VÁLTOZÁSTÓL!

Forrás: csendespercek.hu