Vasárnapi üzenet

„… mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy Ő valóban a világ üdvözítője.” (Jn 4,42)

A Szentírás tanúsága szerint „Istent soha senki nem látta.” (Jn 1,18) Az Ószövetségben Isten azt mondja Mózesnek: „Arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.” (Kiv 33,20) Szent Pál apostol pedig tanítja: „Isten megközelíthetetlen fényességben lakik, akit senki sem látott, s nem is láthat.” (1Tim 6,16) Jézus biztatja az apostolokat: „Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Isten!” (Mt 5,8) Ezekből is láthatjuk, hogy Isten láthatósága a tiszta szívhez van kötve.

Milyen a tiszta szív? Mi szükséges ahhoz, hogy az ember szíve tisztaságban tündököljön? Azt megállapíthatjuk, hogy a tisztánlátást a homály, a sötétség és a szenny akadályozza. Ezek jelenléte megakadályozza, hogy szemléljük és meglássuk a körülöttünk levő világ szépségeit. Hogy megláthassuk az igazi világosságot, Jézus Krisztust. Amikor testi szemeinkkel gyengén vagy homályosan látunk, akkor egy alapos orvosi vizsgálat után megállapítják, hogy milyen szemüvegre van szükségünk. Olyat írnak fel, és majd olyat választok, amivel tisztán látok. A jót, az éleset választom, ami megfelelő számomra. A tiszta arany olyan, amelyen nincsenek hordalékok. A tiszta szív olyan, amit az Isten megteremtett és megalkotott.

Ha megvan a szívem tisztasága, akkor ismerem fel Krisztust a körülöttem levő világban. A tiszta szív az őszinteség fokmérője, aki meglátja a jót, az igazat, a szépet embertársai­ban. A szamariai asszony és Szamaria város lakói eljutottak odáig, hogy felismerték a rég várt Messiást.

A keresztény életemben a szentgyónás által, a bűnbánat szentségében találok rá a megtisztult szívre, ami elgördíti az akadályt attól, hogy Krisztust igazi Messiásként elfogadjam. Isten lehetőséget ad számomra, hogy ennek a felismerésnek én is a részese lehessek. Tisztítsuk meg szíveinket a szentgyónás szentségében, hogy minél hamarabb és kellő időben fel tudjuk ismerni Krisztust!

Pősze Roland
Mátyfalvai áldozópap