Vízkereszt napját ünneplik az ortodox keresztények
Ukrajnában az ortodox egyház képviselői a Julianus-naptár szerint január 19-én ünneplik vízkereszt napját, amely a karácsonyi és újévi ciklus harmadik legnagyobb, s egyben utolsó ünnepe.
Ez a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete is.
Az esemény apropóján Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás (OVA) vezetője köszöntötte a most ünneplőket.
– Az Úr áldja meg katonáinkat, és adjon nekik erőt hazájuk védelmében. Imádkozunk Ukrajnáért, a védőkért és a jó győzelméért a gonosz felett. Kívánjuk, hogy a világosság legyőzze a sötétséget és az igazság győzedelmeskedjen a hazugság fölött
– fogalmazott.
Az ünnepről
Ezen a napon a hívek, papjaikkal együtt egy folyóparton, tóparton gyűlnek össze, ahol imádság és szentbeszéd keretében emlékeznek meg Jézus Krisztusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. A hagyomány szerint a pap megszenteli a folyókat, tavakat. Ezt követően vízbe dobja a keresztet, majd a keresztények egy ima elmondása után a vízbe ugranak. Háromszor megmártóznak a megszentelt vízben, s közben keresztet vetnek.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) ugyanakkor arra kérte a lakosságot, hogy tartózkodjanak a vízbemerüléstől. Mint mondták, Kárpátalján jelentősen megemelkedett a folyók vízszintje, ami életveszélyes lehet a merülők számára.
Hiedelmek
A hiedelem szerint a vízkeresztre szentelt víz megóv számos betegség ellen. Ezzel a vízzel a keresztények épületeiket, állataikat és a takarmányt is megszentelték, hogy áldás legyen rajtuk.
Ezen a napon a nőknek tilos volt mosni.
Az asszonyok vízkereszt napján kraсsunt (kenyér) sütnek, mely keresztet szimbolizál. A hiedelem szerint ezen a napon a kenyeret szét kell törni és az állatoknak adni, hogy áldottak legyenek.
A vízkereszttől hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó farsang a bálok és vidám összejövetelek időszaka.
Nyitókép forrása: pmg.ua